Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 400 -vétel és szállítási költségét, amelynek visszafizetéséért 1864 január 19-én a község szavatosságot vállalt. A királyi járásbÍróságok iratai A járásbiróságokat, mint elsőfolyamodású bíróságokat szintén az 1871:XXXI.te. állította fel. Hatáskörükbe kisebb súlyú polgári és büntető 108 ügyek tartoztak. ítéletek ellen -minthogy ekkor még a felsőbíróságok átszervezése nem történt meg - a pesti királyi táblához lehetett fellebbezni. 1871-ben 360 járásbíróságot szerveztek, de mivel ez az egyes községek és városok rohamos fejlődése következtében kevésnek bizonyult, az 1875sXXXVI., 1885:111. és 1912;LIV. te. számukat 385-re emelte. Az 1913:XXV«tc. pedig felhatalmazta a minisztériumot, hogy ezt a számot a szükséghez képest 390-re növelje. A kormány ezt azzal is indokolta, hogy az 1911:I.tc.-nek /:Polgári perrendtartás:/ 1915 január 1-én történő hatályba lépése következtében a járásbíróságok nagyobb hatásköre különösen egyes gócpontokban az ügyforgalmat jelentősen növelni fogja, ezért az ebből eredő túlterheltséget lehetőleg meg kell előzni. A járásbíróságok száma még ezután is többször változott az ország területi nagyságában bekövetkezett módosulások miatt. A járásbíróság élén kezdetben a járásbiró állt, akihez egy vagy több albirót osztottak be. 1920-ban az albiró elnevezést megszüntették s azóta a járásbíróság vezetőjét elnöknek, a beosztott bírákat pedig járásbirónak nevezik. A járásbíróság felállításától kezdve egyesbír óság volt. A felsőbíróságok 1890-ben történt átszervezése után Ítéleteik ellen a törvényszékhez, onnan pedig a törvényben meghatározott esetekben az Ítélőtáblához lehetett polgári perekben felülvizsgálati kérelemmel, büntető ügyekben pedig semmiségi panasszal élni. Ügykezelésük ellenőrzése a törvényszék elnökének hatáskörébe tartozott, aki ezt a jogát az évi rendszeres hivatalvizsgálát alkalmával gyakorolta. A járásbiróságok fokozatosan átvették a törvényszékektől a telekkönyvek vezetését és természetszerűleg a telekkönyvi ügyek intézését is. 1915 január 1-től az 1912:LIV. te. ll.§—a értelmében a telekkönyvi hatóságot kizárólag a járásbiróságok gyakorolták. Egyéb iránt a járásbiróságok polgári és büntető hatásköre egyre bővült,sőt a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930:XXXIV. te. 110. §-a alapján még törvényszéki hatáskörbe tartozó bűnügyekben is eljárhattak. Ha ugyanis az ügyészség arról volt meggyőződve, hogy egy évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés előreláthatólag nem lesz kiszabható, a törvényszék mint egyesbiróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt a törvényszék székelyén kívül eső járásbíróság előtt emelhetett vádat. A debreceni törvényszék területén 1872-től négy járásbíróság működött. Később ez a szám hétre emelkedett, majd 1941 -1944 között, amikor a berettyóújfalui járásbíróságot a nagyváradi törvényszékhez csatolták, hatra csökkent. A Levéltárban csak a derecskéi, hajdúnánási és az első vifágháb oru végéig a debreceni Ítélőtábla kerületéhez tartozott nagyszalontai járásbíróság
