Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 396 -találhatók adatok az 1936-ban inditott büntető ügyekben is.8"' A Szociáldemokrata Párt központi vezetősége 1932 április 7-én délelőtt 11 órakor Budapesten egy népes küldöttséggel memorandumot kivánt átnyújtani az akkori miniszterelnöknek s úgy határozott, hogy amig vele tárgyalnak, az ország összes üzemében és gyárában félórás munkaszünetet tartanak a dolgozók. A memorandum tipikus szociáldemokrata megfogalmazásban az ország dolgozó népének súlyos helyzetére hivta fel a miniszterelnök figyelmét s követelte a közszabadság helyreállitását, a szervezkedés lehetőségének biztosítását, s titkos választójogot és az országgyűlés feloszlatását. Az akkori súlyos gazdasági helyzet megoldását alkotmányos úton vélte elérni a párt»forradalomra egy pillanatig sem gondolt, holott a dolgozótömegek öntudatos része tisztában volt azzal, hogy a kapitalizmus megdöntése s a proletáriátus felszabadítása békés, parlamenti módszerekkel lehetetlen. A memorandum nyomtatott példánya 1932 április első napjaiban érkezett meg az akkor már 1500-1600 tagot számláló balmazújvárosi pártszervezethez azzal a felhívással, hogy azt április 7-én délelőtt 11 órakor, tehát abban az időponban, amikor Budapesten a miniszterelnökhöz megy a küldöttség, ugyancsak népes küldöttség kíséretében nyújtsa át a pártszervezet vezetősége a községi főjegyzőnek. Az iratok részletesen ismertették az eseményeket, amelyek a tudományos szakirodalom már feltárt. A törvényszéki iratokból értékes adatok derülnek ki a szociáldemokrata párt balmazújvárosi szervezetére, a tagoknak a párt opportunista politikájával ellentétes nézeteire, A nyomozati és birósági eljárás pedig igen jellemzően mutatja, hogy az ügyben nem a bizonyitékokat, hanem az ural-86 kodó osztály érdekeit tartották szem előtt. A megmaradt iratok tanúsága szerint 1934-től a különböző nyilas pártok egyre szélesebbkörü agitációt fejtettek ki Debrecenben is, különböző röpiratokat adtak ki és terjesztettek. 1937 novemberében a királykérdés megöl dása körül támasztottak országos vihart. Kémeri Hagy Imre budapesti tanárjelölt a 30-as évek szélsőjobboldali politikai tüntetéseinek főszervezője, a nyilasok egyik frakciójának hangadója vetette fel, hogy Hortbyt királlyá kellene választani. 1937 november 28-án a debreceni Arany Bika nagytermében nyilas gyűlést tartottak, amelyen kb. 1400-1500—an vettek részt. Ennek lefolyását is bemutatta a kérdést taglaló tanulmány.8' 1938-ban a debreceni törvényszék elé került a gróf Pálffy Daun Jó— 00 zsef, majd a Hubay Kálmán és társai által irányított nyilas mozgalom ügye is. Adatok találhatók a Szociáldemokrata Párt debreceni szervezetének tevékenységére azokban a sajtóperekben, amelyeket egyfelől a jobboldali, másfelől liberális napilapokban megjelent cikkek szerzői ellen indítottak.8^ Igen jellemző kép bontakozik ki Debrecen 1930—as évekbeli közéleti viszonyairól a büntető iratok alapján. Ezekben az években terjedelmes röpiratok jelentek meg a város és jánéhány nagy közüzem vezetőjének hivatali ténykedéseiről, nem egyszer magánéletük jellemző mozzanataival átszőve.^0 A röpiratok miatt igen kiélezett sajtóperek indultak, amelyekben a vádlottak és feljelentők elkeseredetten igyekeztek-az eszközökben sem válogatva - P maguk igazát bizonyítani. Ennek következtében olyan bizalmas természetű iratok
