Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 397 -is a törvényszék elé kerültek s maradtak meg, amelyekből a kutató a korra fontos következtetésetet vonhat le. Ezekből a bűnügyekből az is kiderül, hogy milyen családi összefonódás volt a városi vezetők és a város nagykiterjedésü birtokainak bérlői között s hogy a több ezer holdas városi birtokokon még a feudális viszonyok között is szégyenteljesnek minősülő módszerekkel tartották féken a mezőgazdasági cselédeket. Adatok találhatók a megye közigazgatási vezetőinek a dolgozó népet érintő visszaéléseire, valamint egymás közötti elkeseredett 6 ilyenkor a családi kapcsolatokat is figyelmen kiviil hagyó közéleti vis zálykodá s air a. A bankok, kartellek és egyéb közgazdasági szervezetek törvénytelen működését is nem egyszer röpiratokban és újságcikkekben leplezték le s az érdekeltek büntető feljelentésekkel igyekeztek maguknak elégtételt szerezni. Ezek az ügyek értékes forrásai a kapitalista rendszer egyre súlyosodó erkölcsi 93válságának is. J A debreceni hőforrásviz hasznosításának történetével foglalkozó kutató nem hagyhatja fi^elmen kivül a hőforrásviz összetételének meghatározásával kapcsolatban folyamatban volt büntető ügy adatait.'*'* A második világháború kitörése után egyes vezető állásban lévők ' igyekeztek a fajüldöző törvények alapján a magiak részére anyagi előnyöket ^ 95 szerezni. Az ilyen magatartásra is találhatók adatok az iratokban. Országos visszhangja volt annak az irodalmi pernek, amely a Horthy-korszak egyik legdivatosabb Írójának: Harsányi Zsoltnak a feljelentésére indult Juhász Géza debreceni iró ellen. E per részleteivel önálló tanulmány foglalkozott.^ Ezúttal csupán a leginkább érdeklődésre számot tartó, fontosabb iratokat ismertettük. Természetesen az 1919-1944 közötti évek társadalmi-gazdasági viszonyainak kutatása során nem hagyhatók figyelmen kivül az itt nem érintett, de az egyes csomókban fellelhető egyéb köztörvényi bűncselekmények miatt inditoct bűnügyek sem. Az iratokhoz iktató- és névmutató könyvek nem állanak rendelkezésre, ezért igyekeztünk a jegyzetben bővebb utalásokkal a kutatók számára némi segítséget nyújtani. e./ Cégbírósági iratok Az 1876 január 1-én hatályba lépett kereskedelmi törvény /:1875: XXXVII.t.c.:/ elrendelte, hogy a kereskedők és a kisiparosok, amennyiben üzletük a kisipar körét meghaladja, cégüket a törvényszéknél vezetett kereskedelmi cégjegyzékbe kötelesek bevezettetni. A bejegyzési kötelezettség nemcsak az egyéni cégekre, hanem a különféle kereskedelmi társulásokra: közkereseti, betéti társaságokra, részvénytársaságokra, szövetkezetekre, majd az 1930:V.t.c alapján alapított korlátolt felelősségű és csendes társaságokra is kiterjedt. A kereskedelmi törvénynek 1944-ig egy sor módosítása jelent meg, de a törvényszék cégbírósági hatásköre változatlanul megnaradt, A megye területén lévő községekben a múlt század harmadik felétől a magáncégek mellett főként fogyasztási, értékesítő és hitelszövetkezetek
