Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei

- 395 -A felszabadulás után megérdemelten háborús bűnösként felelősségre vont Kolozsvári Borosa Mihály sajtófőnök korábban a Hajdúföld c. debreceni szélsőjobboldali napilap főszerkesztője volt, s sűrűn tett feljelentést a polgári liberális újságok szerkesztői ellen.Ezek az ügyek számos, eddig feltáratlan adatokat tartalmaznak az akkori idők debreceni sajtóviszonyaira is*

Az 1920-as évek végének korrupt közgazdasági állapotára vet fényt

az a 190 oldal terjedelmű törvényszéki Ítélet, amely az Angol-Magyar Bank Rt*- . 72

terményosztályán elkövetett visszaélésekkel foglalkozik.

Történetírásunk ugyan már felderítette Áchim András megölésének részleteit, ennek ellenére nem érdektelen az a sajtó utján elkövetett rágalmazási per, amely Bajcsy-Zsilinszky Endre feljelentésére indult özv. Áchim

András né, valamint leánya, fia és az újságíró ellen, aki a tragédia részletei-73ről velük folytatott beszélgetést közölte az egyik debreceni napilapban. ^ Egyébként néhány évvel később maga Bajcsy-Zsilinszky Endre is vádlottként állt a debreceni törvényszék előtt sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt, mert az

országgyűlési képviselő választás alkalmával elkövetett törvénytelenséget az 74egyik napilapban megírta.

Egy nyomtatvány elkobzási ügyben megtalálható az Erdélyben megjelent "Villám" és a Bécsben nyomtatott "Bécsi Röpirat" baloldali sajtótermék eredeti példánya. Sajtó utján elkövetett ragalmazas vétségé miatt indított bűnügy iratai között van az 1919-ben nyomtatott "Szavazólista a debreceni munkás-katona és földmives szegények tanácsa választására" 210 névvel és a foglalkozás feltüntetésével.^

1930-tól találhatók az iratok között a Kommunisták Magyarországi Pártja által irányított szervezkedés miatt a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntett címen indított büntető ügyek. A házkutatások alkalmával lefoglalt nyomtatványok egy részét a büntető iratokhoz csatolták. így maradt meg az iratoknál a 100 Korunk és Együtt c. folyóiratok néhány száma, a Kommunisták Magyarországi Pártjának "A Szovjetunió 13 éves lesz november

7-én" c.röpirata, a Munkáskönyvtár több kötete,*' "Konspiráció" /Pegyelem és konspiráció az illegális munkába/ II. rész, lithografált pártutasitás arra, hogy kell viselkedni elfogatás és kihallgatás alkalmával,^8 A KMP. egy másik szintén lithografált röpirata,^8 Faust Imre kiadásában megjelent "így vitt az utunk"80 és "Utszéli zsoltárok" c. könyvek.81 1930-ban, majd 1932-ben miskolci szervezkedés miatt indult büntető eljárás. Különösen az utóbbi igen terjedelmes iratcsomó, az illegális párt tevékenységére vonatkozó értékes mellékletekkel, valamint a letartóztatottak sajátkezüleg irt u.n. önvallomásaival.8^ 1934 -ben Hajdúsámsonban fedeztek fel kommunista szervezkedést és indi-83

tottak több személy ellen büntető eljárást.

1933 márciusában jelent meg Debrecenben az illegális kommunista párt által irányított A mi utunk c. folyóirat. A nagy terjedelmű iratanyag teljes egészében megnaradt8^ s igen értékes adatokat nyújt a világgazdasági válság éveiben kialakult helyzetbe, valamint az ilyen ügyekben folytatott bírósági eljárásra.

Az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártja munkájára