Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei

- 394 -ről. ^ Ez a fogházi jelentés élénk cáfolata a forradalmi törvényszék által elkövetett törvénytelenségekről terjesztett rágalmaknak.

Forradalmi törvényszék alakult Hajdúböszörményben és Püspökladányban is. Ennek tagjai és vádbiztosa ellen sem maradt el a büntető megtorlás. A proletárdiktatúra bukása után röpirat jelent meg a Szociáldemokrata Párt érdekében s a szerző ellen izgatás büntette miatt inditott bűnügyben megvan a nyomdai kézirat és a kinyomtatott példány.^ Zsarolás büntette miatt inditottak eljárást azok ellen, akik a kereskedelem és gyárak szocializálásában részt vettek.^ Értékes adatok találhatók a proletárdiktatúra alatt Monostorpályiban végrehajtott földosztásra vonatkozóan is.^ 1920-ban zsarolás és hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt indítottak eljárást Veres Péter ellen balmazújvárosi direktóriumi tagságával kapcsolatban. Sajnos, csak a főtárgyalási jegyzőkönyv és az Ítélet van meg, a nyomozati iratokat annak idején kiselejtezték.^

1924- ből több törvényszéki hírlapok és nyomtatvá n k elkobzására vonatkozó ítéletét őrzik, az egyik Ítélet indokolása munkásmozgalmi verset is idéz, mint a fennálló társadalmi rend elleni izgató szöveget*

1926-27.ben egész sor büntető eljárás indult a választási jog ellen elkövetett vétség miatt.^ Az iratokból kitűnik, hogy a kormánypárt emberei hatósági közreműködéssel milyen visszaéléseket követtek el már a jelölés, majd az 1926 december 8-i országgyűlési képviselő választáskor többek között a derecske!, székelyhídi /nagylétai/ és binarnagybajomi választókerületben és Hajdúszoboszlón*

1925- 26-ból több, sajtó utján elkövetett rágalmazás! ügy található, amely a kurzus idején alakult Ébredő Magyarok Egyesületének országos elnöke: Echardt Tibor, illetve a debreceni szervezet titkára által tett feljelentésre indult azok ellen az újságírók ellen, akik a pojfeári liberális újságokban ennek a szélsőjobboldali egyesületeknek különböző visszaéléseit leplezték le.^ így a Debreczen c. napilap 1925 december 10-i számában terjedelmes cikk jelent meg "A debreceni ÉME. kulisszatitkaincimmel. A cikk szerzője ellen inditott nagy terjedelmű sajtóperben' megtalálhatók az országos elnök körlevelei, amelyekből kiderül az ÉME és az olasz fasiszták kapcsolata. Az országos központ 1925 október 28-án "az olasz fasizmus diadalának évfordulóján” népes küldöttséget szándékozott Rómába indítani avégett is, hogy "az eddigi bizalmas cooperáció helyett ország-világ előtt dokumentálja az olasz fasisztákkal való teljes közreműködést". "A római út... a nemzeti eszme térfoglalásának történetében Magyarország szempontjából valósággal világjelentőséggel bír. mivel mi ébredők vagyunk az elsők, akikkel a fasiszták nyíltan és oly impozánsan öszszefognak" hangsúlyozta az országos elnök egy másik körlevélben. Az iratokból megállapítható, hogy az ország fasizálásának folyamata már a Horthy-korszak kezdetén megindult s az is kitűnik, hogy a szélsőjobboldali mozgalom Debrecenben milyen mértékben terjedt el már az 1920-as évek elején. Emellett az 1924 október 1-től 1925 december 31-ig terjedő időre készített pénztári jelentés pontos képet ad arról, hogy az ÉME debreceni szervezete milyen pénzügyi forrásokból fedezte propagandáját.

63