Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
párt itteni szervezete 1895 november 20-án elhatározta, hogy december 1-én nagy népgyülést tart a következő napirenddel: 1. Hogyan bánnak a munkássággal a szabad Magyarországon, 2. küldöttválasztás a Budapesten tartandó szociáldemokrata párt kongresszusára. A gyűlést nyomdai úton előállított röplapokkal hirdették meg, amelyben rámutattak arra, hogy MMiután a mai kapitalisztikus rendszer a népet kát részre osztotta, úgymint munkásokra és nagyvállalkozókra. ennélfogva a munkásság tökéletesen meg van fosztva minden emberi .jogától. Kényszerítve érzi tehát magát, hogy felvegye a harcot a mai társadalmi rendszerrel szemben11. A többféle formátumban kinyomtatott röpirat lefoglalását 1895 november 25-én a főügyész indítványozta a törvényszéknél, igy került a bünügy irataihoz több kinyomtatott példány ás annak nyomdai kézirata. "Kútfő nélküli" megjelöléssel egyetlen csomóban vannak összegyűjtve 59az 1915-1918 évekből megmaradt, nem nagy számú iratok. ^ Már 1915-ben háborúellenes kijelentések miatt több büntető eljárás indult lázitás vádjával. A dolgozók egyre szélesebb rétege adott hangot annak a meggyőződésnek, hogy az esztelen vérontás csak az uralkodó osztályok érdekeit szolgálja. A hatalom a büntetőjog eszközeivel igyekezett gátat vetni a terjedő háborúellenes hangulatnak. A hadviselés érdekei elleni bűntettnek minősítették a hadseregből vagy hadifogságból megszökött orosz katonák rejtegetését s emiatt is szép számmal indítottak büntető eljárást. A fegyveres erő, illetve a hadviselés érdekei elleni bűntett címén vonták felelősségre a hadiszállítókat , akik a saját anyagi hasznuk növelése végett nem tartották be a szállított termékekre vonatkozó minőségi előírásokat. Több ilyen ügy volt folyamatban a törvényszék előtt s az iratok között megtalálhatók a szállítóknak a hadsereggel kötött hadiszállitási szerződései, úgyszintén a hadiszállitási alapfeltételek, amelyek a minőségi követelményeket írlak elő. Ebben a csomóban őrzik "A munkások szervező bizottsága" aláirás sál 1918 januárjában kiadott röpiratnak az eredeti példányát, amely Debrecen város polgárságát a világbéke és az általános választójog érdekében sztrájkra hívta fel.60 Ugyancsak "kútfő nélküli" megjelöléssel, összesen 62 csomóban találhatók meg a Horthy-korszakban, 1919-1944-ig indított bűnügyek megnaradt iratai. Ezek szintén az eredeti főlajstrom számok sorrendjében vannak. Az e kországbeli büntető ügyek közül - az u.n. köztörvényieken kívül - különösen a politikai természetűek fontosak a kutatás szempontjából, mert híven tükrözik az ország fasizálódásának folyamatát. A Tanácsköztársaság bukása után nyomban megindultak a forradalom idején tanúsított magatartás- miatti megtorlások. Egy 1919-ben indított bűnügyben adatok találhatók a Szamuely Tibor parancsnoksága alatti vonattal kapcsolatban, amelyet az ellenforradalmi propaganda "halálvonat"-nak nevezett el.^1 Egy sajtó útján elkövetett rágalmazás kapcsán foglalkoztak a debre-62 ceni vasutasoknak a proletárdiktatúra alatti mozgalmaival. Eljárás indult a debreceni forradalmi törvényszék egyik bírája ellen, személyes szabadság megsértésének büntette címén, s ebben az ügyben található a fogház jelentése a forradalmi törvényszék által elitéit személyekről és a kiszabott büntetések-
