Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 392 -Geréby Pál pedig sajátmagát sértette meg kardjával. A párbajról a Debreczen c. napilap is hirt adott, valósa-inüleg innen szerzett róla tudomást az ügyészség s igy került sor a büntető eljárás megindítására. A törvényszék 5 napi államfogházra ítélte Ady Endrét, aki ítélőtáblához fellebbezett, sikertelenül. Az ítélőtábla ítélete ellen viszont az ügyész élt fellebbezéssel a kúriához, ahol azonban helybenhagyták az 5 napi áll am fogházbüntetést. Mire az Ítélőtáblái tárgyalásra került sor, Ady már Nagyváradon volt újságíró s annak nincs nyoma az iratokban, hogy mikor töltötte be az 5 napi államfogházbüntetést. A politikai helyset élesedését jelzik 1905-től az egyre nagyobb számban előforduló királysértéá ügyek, főként munkások és parasztok bírálták a királyt és a neki tulajdonított rendelkezéseket. A kapitalista rendszert támadó sajtótermékek a XIX. század vége felé a Monarchia egész területén elszaporodtak s ezek elkobzását bírói Ítélettel mondták ki s az ilyen Ítéleteket minden törvényszéknek megküldték. így került ide 1896-ban a balassagyarmati törvényszék nyomdai úton előállított Ítélete a Rovnoat, Rasplé és Cservánky c. Brünnben megjelent cseh nyelvű "szociáldemokratikus irányzatúi1 lapok elkobzásáról és bárhol található példányainak megsemmisítéséről.-^ Nagy számban találhatók nemzetiségi újságok és kivándorlásra csábitó nyomtatványok elkobzására vonatkozó Ítéletek is. A kapitalista viszonyok között kialakult versenytárgyalások körüli visszaélésekre vonható következtetés abból a bűnügyből, amely a Délmagyar országi Faipari ás Kiviteli Részvénytársaság feljelentésére indult a szatmárnémeti városi főerdész és társai ellen *^. A feljelentés 27 nyomtatott oldalra, a szatmárnémeti törvényszék Ítélete elleni fellebbezés pedig 36 oldalra terjed s az iratok között van a debredeni Ítélőtábla kinyomtatott Ítéletének példánya is. A VI. kútfőben az 1872-1882 években indított büntető ügyek iratai vannak elhelyezve. A városi hatóságok tagjainak hivatali magatartására vet fényt az a terjedelmes iratanyag, amely egy debreceni ügyvédnek, Nánássy Benjáminnak a saját örökösödési ügye körüli hatósági visszaéléseket tartalmazza.-^ Nánássy a bűnvádi eljárás és vizsgálat elrendelését még 1864-ben nyomtatásban benyújtott feljelentésében kérte. Nagy számban találhatók ebben a kútfőben a társadalmi és politikai 57 viszonyokra jellemző sajtóperek is. ' Teljes egészében megvan a hajdúnánási polgármester ellen 1882-ben a hivatali pénzek elsikkasztása miatt indított bünügy iratanyaga. Az e kútfőben elhelyeaett s tiz évet felölelő iratokból az is megállapítható, hogy a törvényszék hatáskörébe tartozó bűnügyekben milyen Ítélkezési gyakorlatot folytattak s hogyan jutott kifejezésre a büntető jogszolgáltatásban az uralkodó osztályok érdekeinek védelme. A KI. kútfőben - szintén a korabeli irattározási rendszer meghagyásával - rendezte a Levéltár az 1892-1901 és 1907-1912 években folyamatban volt sajtópereket. Ezekből az iratokból értékes adatokat lehet meríteni az említett időszaknak elsősorban debreceni sajtó és közéleti viszonyaira. Található itt adat a XIX. század végének debreceni munkásmozgalmára is. A szociáldemokrata
