Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 390 -s a törvényszék a beterjesztett iratok alapján tanácsülésben hozott Ítéletet az előadó biró előre elkészített referátuma alapján. Ha az iratok alapján nem lehetett dönteni, a törvényszék azokat megfelelő kiegészítés végett visszaküldte a pénzügyigazgatásághoz. Tanácsülésben rendelték el a jogerős Ítéletek végrehajtásátf ugyancsak itt döntöttek a jogerősen kiszabott pénzbírságnak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, A jegyzőkönyvek szerint az ügyek tárgya egy-két kivételtől eltekintve dohány jövedéki kihágás volt. Az iratok levéltári kezelésének rendszere Az eddig ismertetett iratokat 1915-ig a biróságok iktatószám rendszerben kezelték, tehát minden beérkezett irat külön iktatószámot kapott. Az ügy befejezése után azonban az együvé tartozó iratokat iratjegyzékkel látták el., amelyen feltüntették az egyes iratok iktatószámát, majd irattári jellel látták el b az évek sorrendjében igy helyezték el az irattárba. 1915-től az iratokat már főlajstrom rendszerben kezelték, ami azt jelenti, hogy a beérkezett első irat megkapta a soronkövetkező iktatószámot s az ahhoz az ügyhöz érkezett későbbi, un, utóirat is ezt az iktatószámot kapta, törve az évszámmal és az utóirat sorszámával. Emellett az iktatószám előtt P-vel jelezték a polgári pereket, B-vel a büntető és Pk-val a perenkivüli ügyeket. Az iratok a főlajstromszámok sorrendjében kerültek az irattárba. Az iratok levéltári rendezése során megtartották a korabeli irattári számok sorrendjét. Sajnos, az eddig ismertetett iratokhoz - az 1872, évi polgári pereket kivéve - sem iktató, sem névmutatókönyvek nem állnak rendelkezésre. Ezért az iratok csak egyenkénti átnézéssel kutathatók és arra is figyelemmel kell lenni,- amint ez az iratok ismertetéséből kitűnik hogy az egyes csomókban nemcsak azonos pertipushoz tartozó iratok találhatók. Nagy veszteség, hogy a Horthy-korszakban indított pol^ri perek közül egyetlen egy sem került eddig a Levéltárba, pedig ezek is igen értékes dokumentumai lennének e kor gazdasági elnyomorodásának. Ezt a veszteséget csak részben pótolja - amire már itt fel kell hívnunk a figyelmet -, hogy a debreceni Ítélőtábla iratanyagában találhatók 1911-1944. közötti időből olyan polgári Ítéletek, amelyeket annak idején a debreceni törvényszék hozott első vagy másodfokon s amelyek fellebbezés, illetve felülvizsgálati kérelem folytán kerültek ide. Az ügyviteli szabályok értelmében a perorvoslat elbírálása után az iratokat vissza kellett küldeni ahhoz a bírósághoz,ahonnan érkeztek s az Ítélőtáblái iratoknál csak az Ítéletek 1-1 kiadmánya maradt vissza. Az igy visszamaradt Ítéletekből lehet a Horthy-korszak polgári peres bíráskodására adatokat szerezni. g«/ Büntetőperek iratai A törvényszék felállításától 1883-ig csupán az 1872* január 24-től december 31-ig vezetett u.n, bünfenyitő jegyzőkönyvek maradtak fenn félbőr kötésben."*0 Az üléseken a három bírói tagon és jegyzőn kivül az ügyész is jelen volt, aki azonban a tanácskozáson nem lehetett ott és a határozat meghozatalában sem vehetett részt. Főleg pénzügyi kihágásokat tárgyaltak ebben az évben, de a pénzhamisítástól a lopásig sokféle ügy került eléjük. A pénzhamisí
