Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei

- 387 -Itt találhatók Fráter Pál és Ferenc érsemjéni és Fráter Ignác hosszupályi birtokára vezetett csőd iratai,0^ valamint 1858-től kezdve azok a váltóperek, amelyeket tömegesen indítottak ellenük s amelyek végül is a csődeljárás megindításához vezettek. A különböző debreceni bejegyzett kereskedők és iparosok elleni csőd eljárások nagy része még a debreceni városi, illetve császári, királyi, megyei törvényszék előtt indult s ezeket az ügyeket a törvényszék fejezte be. Az e kútfőben lévő iratok igen értékes adatokat szolgáltatnak a mezőgazdasági és kereskedelmi hitelekre.

A VI. és VII. kútfőben az 1872-1900 években keletkezett vegyes, polgári és perenkivüli ügyek iratai vannak elhelyezve. A kis mennyiségű iratanyag tárgya szerint örökösödési és készpénzkövetelési pereken kivül holttányilvánítási, hagyatéki, végrehajtási és telekkönyvi tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmeket, tehát perenkivüli ügyeket tartalmaz. Ezen kivül itt található a magyar északkeleti vasút építéséhez Debrecenben igénybe vett telkek kisajátítási ügye is.35

A VIII. kútfőben jut hozzá a kutató a püspökladányi volt úrbéres birtokok tagosításával, a Debrecen-Füzesabony-Ohat-Polgár között létesített helyiérdekű vasút kisajátítása miatt inditott kártalanitás3^ és Kaba község múlt század végi tagosításának irataihoz.38 Ez utóbbi iratoknál van a község határának az 1862 december 28-i állapot szerint elkészített földköryve. Miután a tagosítás végrehajtásának számos ellenzője is akadt, az ügy a fellebbviteli bíróságokat is megjárta. A most említett iratok nélkülözhetetlen forrásai a község birtokviszonyai alaikulásának.

Ebben a kútfőben egyébként 1894-95, 1897, 1899, 1902, 1912-13 évekből mindössze 24, főként váltó és kereskedelmi per iratai találhatók meg.

A IX. kútfő klsajátitási iratokat tartalmaz. 1894-ben kezdték meg a Debrecen-Derecske-Nagyléta közötti helyiérdekű vasút építéséhez szükséges kisajátításokat az érintett községekben. 1903-ban Hajdúdorog és Hajdúnánás határában honvéd müveket kivántak létesíteni s evégett indítottak kisajátítás! pereket. 1912-ben Debrecenben - az elfogadott városrendezési tervek megvalósitása érdekében - a létesítendő nagy körút vonalában és más helyeken utcanyitás, 1914-ben pedig a nagycserei vasútállomás bővitése érdekében folytattak kisajátításokat. Ebben a kútfőben tehát Debrecen városrendezési terveinek alakulására is találhatók adatok.

Kútfő nélküli kezelésben vannak azok a polgári perek, amelyeket 39

1915-1919 között indítottak.Ezek a perek világosan mutatják a század elejének megváltozott életviszonyait. A korábbi évtizedekben érvényesített jogcímek mellett már jelentkeznek a különböző gépek használata közben és a városi villamos közlekedés során keletkezett balesetek miatti kártérítési perek, építési, tervezési és ügyvédi munkadij iránti keresetek, a bankoknak magánszemélyek és egymás elleni perei. Ugyanitt található a debreceni függetlenségi és 48-as párt "Debreczen" c. napilapjának számadására vonatkozó per iratanyaga^-0. Ezek az iratok adatokat nyújtanak a debreceni sajtótörténet kutatásához.

Az itt őrzött perekből egyre élesebben bontakoznak ki az első világháborúval szükségképpen vele járt gazdasági nehézségek. Kereskedők egyre-másra