Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 361 -nemcsak a középiskolákra vonatkozó kutatás, folytatható ,• hanem a tankerületben működő összes középfokú, de nem gimnáziumi oktatásra, szakiskolákra, népiskolákra, óvodákra, gyermekotthonokra, internátusokra is, A debreceni tankerületi főigazgatóság 1884-ben alakult, amikor önálló állami szervként kivált a nagyváradi főigazgatóságból. Területének egy részét attól, a másik részét a kassai tankerülettől vette át. Illetékessége már kezdetben kiterjedt Hajdú megyére és Bihar megyének egy részére, nevezetesen a derecskéi járásra; ezeken kivül hozzá tartozott Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa megyék területe is. Az első főigazgató 1884. május 16-án fogp lalta el hivatalát. A főigazgatóság szervezete azonos volt a törvényekben és rendeletekben megállapított felépítéssel. Területe később természetszerűleg az államhatárokkal együtt módosult, de 1920. óta egész 3ihar megye hozzá került, miután a nagyváradi főigazgatóság illetékessége Magyarország vármegyéi fölött megszűnt. Az 1935* évi 6. t.c. végrehajtása után, 1936 óta 78 polgári fiú és leányiskola* 23 gimnázium, 19 vegyes tipusú középfokú iskola, 12 kereskedelmi középiskola, 9 tanítóképző intézet tartozott irányítása alá. A vegyes tipusú középfokú iskolák sorában hatósága alatt állt a berettyóújfalui mezőgazdasági, és minden iparostanonc iskola, Szolnok és Békés megyékre 1936 óta terjedt ki a főigazgatóság illetékességi köre, egyidejűleg pedig a szegedi polgári iskolai tankerület megszűnvén, az odatartozó iskolák is a debreceni tankerülethez kerültek. Ez a szervezet állt fenn egészen 1949 végéig - figyelembe véve az ország területi változásait -,amikoá* a tankerület szerkezeti felépítése módosult. A levéltárban meglévő iratok ennek a fondnak a kezelésében csak az 1944* tanév végéig terjednek, mert a felszabadulást követő évek iratait a szocialista korszak levéltárának fondjai között, a XXIV. fondcsoportban kezeljük. A Tiszatáj területe 1944 őszén felszabadult és az 1944/1945. tanév már a népi demokratikus állam keretei között indult meg, amelynek iratai abba a fondcsoportba tartoznak. A tankerületi főigazgatóság iratainak levéltári rendszere nem egységes. Az általános vonatkozású közigazgatási iratokat központi iktatás mellett és alapszámok szerinti összefogással helyezték irattárba. Ennek megfelelően az összefüggő ügyek hivatali iratai egy-egy alapszámon együttesen találhatók meg. A kezelés 1936-tól megváltozott. Addig ugyanis naptári évenkint újrakezdődő sorszám szerint iktatták a beadványokat és ennek megfelelően az első iktatószám egy-egy éven belül, egyúttal az irattári elhelyezésnek is alapszámává vált. 1936 január 1-től azonban az iktatás az iskolai évhez igazodott; a megkezdett évben is csak augusztusig haladtak, majd szeptemberben újabb iktatást kezdtek. Ezzel a módszerrel az oktatási évadhoz ki^ántak igazodni oly módon, hogy az iskolák részéről benyújtott jelentések nyilvántartása azonos legyen maguknak a tanintézeteknek nyilvántartásával. Az iktatmányok elhelyezése az irattárban, tehát az ügy hivatalos aktájának lezárása után,
