Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 353 -VI.265. GABONAFORGALMI KÖZPONT DEBRECENI KIRENDELTSÉGE IRATAI 1943-1944 1 kötet, 0,01 fm A Hajdú megyei malmok vámkeresmény kimutatásai 1943-1944 Az ipar igazgatás szakszervei /Komoróczy György/ Áz iparügyi szakigazgatásnál országosan széleskörű szervezetei voleak. De mivel a kötetben csak a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban megőrzött iratokról esik szó, csupán az olyan szervek ismertetésére térünk ki, amelyeknél korábbi irattári anyaga legalább részben megmaradt. Ezek között munkásmozgalmi vonatkozásai miatt elsősorban a debreceni kerületi iparfelügyelőség iratainak jelentőségét emeljük ki. Eddig e forrástipusra a kutatók nem figyeltek fel, holott éppen a felszabadulás előtti időkből származó iratai között sztrájkokról szóló kimutatások, munkabalesetek feljegyzései, éjjel foglalkoztatott nő munkásokról készitett jelentések találhatók. Ezeken túlmenően adatokat szolgáltatnak az ipari telephelyekre gőzkazánokra, ezek révén az ipari berendezésekre. Csak sajnálni lehet, hogy ez a kapitalizmus ipari kizsákmányolására világot vető fond hiányos, mert nagy részük elveszett, illetőleg a háború alatt és után megsemmisült. Az iparfelügyelőséget kerületi illetékességgel az 1893* évi 28. t.c. alapján szervezték meg. A debreceni felügyelőség hatásköre éppen a kerületi jellegnél fogva kiterjedt Hajdú megye és Debrecen város területére. A 17001/1901. KM, számú rendelet a kazánvizsgálati ügyeket is az iparfelügyelőségnek adta át. 1920-1940. között,majd 1945 óta hatáskörébe tartozott Bihar megye is. Bihar megye önálló felügyelőjének székhelye 1941-1944 években Nagyvárad volt. Az iparfelügyelői hivatal a felszabadulás után is fennmaradt és 1949 április 30-i hatállyal a 27*200/1949. Ip.M. számú rendelet szüntette meg. Az iparfelügyelő korábban közvetlenül a Kereskedelemügyi Miniszter, majd az 1935- évi 7- t.c. alapján az Iparügyi Miniszter joghatósága alatt állt. A minisztérium rendeletére tartott gyárvizsgálati jelentései különösen fontos ipartörténeti adatokat tartalmaznak, mert a két megyében és Debrecen városban rajta kivül egyetlen olyan szerv sem volt, amely összefoglalóan közölte volna az iparstatisztikai adatokat. Az iratok iratkezelési rendjét a 17001/1901. KM. számú rendelet részletesen szabályozta; ezt módosította a 154964/1930 KM. számú utasitás, amikor előírta az alapszámos iratkezelést, a központi irattári nyilvántartást; az alapszámot mindenkor az ügyben első Ízben lekötött iktatószám határozta meg. Az iratok egy részét az 1940-es évek végen, közelebbről talán 1950-ben azoknak balesetvédelmi felhasználhatósága miatt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vette kezelésébe. A levéltár 1953-ban szállította be,majd 1963-ban rendezte, támaszkodva a Levéltárak Országos Központjának fondutasitására. A munkások és gyárak helyzetét feltáró adatok a jelen fondon kivül még a SzTK kér. Balesetelhárítási Felügyelőségének fondjában is találhatók.
