Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 354 -Az iparügyi szakigazgatás másik megnaradt fondja a háziipari felügyelőség tevékenysége során keletkezett. A háziipar fejlesztését, munkáját, termelésének és értékesítésének ügyeit a XIX. század második felétől a kereskedelmi és iparkamarák irányították. A debreceni felügyelőség ilyen értelemben a debreceni kereskedelmi és iparkamarával állt kapcsolatban. A kerületi illetékességű debreceni kamara külkereskedelmi kapcsolatokat, továbbképző tanfolyamokat, tapasztalatcseréket szervezett, és ezzel hozzájárult a háziipar termékbőségének növekedéséhez, a nyersanyag felhasználása kiszélesedéséhez. A háziipar állami patronálása, sőt mondhatni: irányítása csak az 1920-as években kezdett erőteljesebbé válni. Az erre vonatkozó első törvényes rendelkezés 1919-ben született meg, 90.044 F.M. szám alatt. Ez a felügyeleti hálózat kiépítésére vezetett, amelyeknek illetékessége azonos volt a kereskedelmi és iparkamarák területével; a kerület hálózata azonban a megyei, városi határvónulat ok változásával időnkint módosult. A háziipari kerületek élén a kerületi háziipari felügyelő állt, aki közvetlenül a földművelésügyi minisztériumnak, majd 1935 óta az iparügyi minisztériumnak volt alárendelve. Az állami főhatóság szervezeti alárendeltségével a felügyelőség hatásköre nem változott, munkaköre továbbra is a korábbihoz hasonlóan az alábbi maradt: a nyersanyagtermelés irányítása, termékek propagandája, tanfolyamok szervezése, árúértékesités, szövetkezetek munkájának összehangolása, exportforgalom irányítása és a hivatali ügyvitellel összefüggő egyéb ügyek intézése. Területünkön elsősorban a szalmaipar, a kosárfonás, a varrótanfolyamok rendezése tűnik fontosnak. A kerületi illetőségű felügyelőség Debrecenben 1920-ban alakult meg,a hozzátartozó testületeket a 87*418/1921. MM. sz. rendelet állapította meg abban az időben, amikor az országban még csak 8 kerület volt. Az alábbi önkormányzatok tartoztak a debreceni felügyelőség hatósága alá: Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Bihar és Debrecen város. E területi beosztás a felszabadulás után is fennmaradt. A levéltárban őrzött iratok tájékoztatást nyújtanak a felügyelőség irányitó munkásságáról és nem egy esetben a megszervezett háziipari tanfolyamokról, valamint a háziipar állapotáról. Bihar megyéből 61 helyről kapunk tájékoztatót 1930. évből, mig Hajdúból 20 háziipari szövetkezésről. Ezek már önmagukban Jó keresztmetszetét nyújtanak a háziipar gazdagságáról. Ugyanikor az iktatott levelezések más megyékkel való kapcsolatról számolnak be, népművészekről, szervezispoiltikai kérdésekről tájékoztatnak. A háziipar és az iparművészet kapcsolatait az Országos Iparművészeti. Társulat Jelentései tárják fel. A fond anyagát 1953-ban dr. Bocskor Józseftől vette át a levéltár, aki a felügyelőség korábbi hivatali helyiségének pincéjéből mentette ki az anyagot, mint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felelőse. A levéltár az 1963-ban történt rendezés során szétválasztotta az 1945* előtt keletkezett iratokat a felszabadulás utáni anyagtól, kivéve a könyveket, amelyeket továbbra is együtt kezelt. Emiatt a felszabadulás utáni felügyelőség
