Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 343 -alatti rendelettel megszervezett kerületi gazdasági főfelügyelő hangolta őszsze. Utóbbinak iratai azonban csak 1944 decembere utáni időből maradtak fenn. A földművelési igazgatást a felszabadulás után a mezőgazdasági igazgatóságok látták el, amelyeknek hatásköre 1950-ben a tanács mezőgazdasági osztályának , 2 ügykörebe olvadt. Sajnos, a gazdasági felügyelőség iratait egy félremagyarázott utasítás alapján 1948-ban tömegesen kiselejtezték. Csak bizonyos előiratok kerülték el a pusztulást, mert azok a mezőgazdasági igazgatóság levéltári anyagában voltak. A megyei gazdasági felügyelők hatásköre kiterjedt a iárasi^^yárosi/ gazdaságidéiügyelökre2 ezeket a középfokú szerveket az 1923-ban 84251.F.M. szám alatt kiadott rendelettel keltették életre. A levéltárban fennmaradt a volt cséffa-nagyszalontai /okányi illetve sarkadi/ járás felügyelőjének töredékes iratanyaga. Iratai a járás gazdálkodásának és főként a szánt ómüvelésnek kérdéseire tartalmaznak adatokat 1929-ből és 1944-ből, amikor a járás illetékessége kiterjedt a kibővitett nagyszalontai járásra. Hajdúböszörmény megyei város gazdasági_f elügyelő jenek iratai csak néhány, 1944-ben keletkezett iratát őrzi a levéltár. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a városi polgármester jelentésében visszatükröződnek a jelentések és a megtett intézkedések. A hajdúböszönnényi gazdasági felügyelő illetékessége Hajdúnánásra is kiterjedt; a jelentések megfogalmazásánál azonban a felügyelő tiszteletben tartotta a két város önállóságát, emiatt elkülönített beszámolót nyújtott be a két polgármester részére. A járási- városi felügyelők alatt működtek a községi gazdasági_előljárók. Területünkről csak a Fúrta és a hozzátartozó Vekerd község ilyen természetű iratai maradtak fenn. Az állást országosan 1942-ben szervezték meg, e körjegyzőségben az iratok 1943 óta maradtak fenn. A gazdasági elöljáró a községi önkormányzat alkalmazottja volt, emiatt a megjnaradt iratokat a levéltár a VT.626/b.l5. fondtörzsszám alatt kezeli Fúrta neve alatt. x x x A mezőgazdasági igazgatásnak fontos szerve volt az erdőigazgatóság, amely már nevéből következőleg is az állami erdőhálózat irányításával és a magánerdők üzemtervének felülvizsgálatával foglalkozott. A debreceni erdóigazgat óság iratanyaga viszonylag nagyobb terjedelmű. Benne a Hajdú és Bihar megyékben fekvő erdőségek üzemeltetésének nyilvántartásai, Vámospércs, Bagamér községek erdészeteinek termelési adatai, fásitási tervei is megtalálhatók. A nyilvántartások egy része a múlt század végéig nyúlik vissza, mert az erdőigazgatóság begyűjtötte a működése kezdetét megelőző erdőgazdálkodási tervek egy részét is. Az iratanyag alapján ha nem is teljes, de megközelitően hü kép rajzolható az erdőgazdálkodás megyei irányításának menetéről és az erdőállomány változásairól. Az erdőigazgatóság az erdőrendészeti ügyekben hatósági szerv volt; alárendelt szerveiként az erdőfelügyelőségek működtek, amelyeknek kötelezettségei közé tartozott az erdőügyi törzskönyvek, és a kopár, vizmosásos, futóhomokos területek nyilvántartása, az új erdőtelepitések irányítása, az üzemtervek végrehajtásának szakmai ellenőrzése. Valójában a felügyelőségek álltak
