Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei

- 344 -közvetlen kapcsolatban az erdészetekkel s ők voltak a törvényhatóságok szak­­tanácsadói is, A levéltárban megtalálható a Haj^dú megyei és a debreceni erdőfelü­gyelőség töredékes iratanyaga. Mindkettő jól értékesíthető a fentebb vázolt kutatási területek vizsgálatánál, de ezideig még egyikben sem volt helytör­téneti kutatómunka, holott éppen az erdősítési, fásitási kísérletezések megis­meréséhez nagyon hasznos adatok találhatók a nevük alatt kezelt forrásokban. Az erdőfelügyelőségek önkormányzatokon belül koncentrált szervek voltak. Ugyanakkor működtek az erdőhivatalok, amelyek szintén igazgatási szervezetekként éltek, de egy-egy szükebb területre terjedő illetékességgel. Megszervezett erdőhivatalról van tudomásunk Debrecen város területén, Balmaz­újvárosban, Gúton, Halápon, Hajdúböszörményben, Nagycserén. Mindezeknek te­vékenysége köréből levéltári iratok is fennmaradtak, amelyek lényegében Hajdú megye északi és nyugati, valamint Debrecen kiterjedt erdőbirtokaira tartalmaz­nak adatokat. A kisújszállási erdőbirtokosságnak Tiszacsegén volt erdőterülete, és az 1925-1934. évi gazdasági üzemterve,ennek is fennmaradt. A debreceni erdőhivatal közvetlenül is gazdálkodó szervezet volt, hatósági jogkörén kivül, az erdei kihágások elbírálásán túl magával a termeléssel is foglalkozott. Il­letékessége a Nagyerdő, Apafája erdőségeire terjedt ki. Az állattenyésztésnek szintén megvoltak a szakigazgatási felügyeleti szervezetei, amelyekről a már hivatkozott tanulmány beszámolt. A levéltárban az állattenyésztési kerületi felügyelőség iratanyagának egy része található meg. Maga a szerv a Budapesten központosított főfelügyelőségnek alárendelten több megyére kiterjedő kerületi illetékességgel működött. Ez a szerv irányította a tenyészállatok nemesítését, felvásárlását, kedvezményes eladását, a törzs­könyvezést, közvetített a temnelők és a legeltetési társulatok között, sőt a legelőgazdálkodással összefüggő parcellázásokkal is foglalkozott. A db gmaradt iratok tanúsága szerint a felügyelőség ellenőrzési jogköre 1908 előtt ki­terjedt Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Heves megyék területére, de 1908 után csak Hajdú és Heves megyékre, valamint Debrecen városra korlátozódott. Az iratok főként a minőségi állattenyésztésre, a tenyésztés irány­elveire és fajtaelegyedésre nyújtanak felvilágositást. A £ feladatkörét Debrecenben 1941-ben szabályoz­ták. Nemcsak a városra kiterjedő tevékenységet folytatott; illetékessége ker­tészeti kérdésekben, a kertgazdálkodás állami és közületi hálózatának megszer­vezésében, irányításában és ellenőrzésében Hajdú és Bihar megyékre is kiterjedt. Szolgálati kötelmeit a 282405/1943. számú rendelet foglalta össze. Az i­ratok egészen minimális terjedelemben maradtak fenn. Részben a minőségi növénytermesztéssel, részben a tervszerű és tu­datos növénynemesit éssei, de legfőképen a káros növénybaktériumok vizsgála­tával foglalkozott a debreceni_növár^egészségügyi_körzet»amelynek 1944-es iratai közül szintén keveset sikerült megmenteni. A körzet hivatalát felügye­leti hatáskörrel az 1936, évi 17. t.c, alapján járásokra kiterjedő illetékes­séggel a 24.000/1936. P.M. számú rendelettel szervezték meg. Nagyobb városok­ban, mint Debrecenben, önálló körzetet alakítottak ki. Vezetőik általában

Next

/
Thumbnails
Contents