Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 322 -Az adóhivatalok_iratai Állami adóhivatalok szervezésére már a feudalizmus korában történtek kisérletek, de hosszabb időn át nem vezettek eredményre, mert az adóigazgatásnak sem szervezeti formái, sem személyi feltételei nem épültek ki. Az önkormányzat végeredményben általában önmaga foglalkozott az adókivetéssel a területi egységekre megállapított összegek figyelembe vételével, és ugyancsak önkormányzati tisztviselők hajtották be a kivetett hadiadót éppenúgy, mint a vármegyét vagy városokat megillető bevételeket. Az állami adóigazgatás hálózatát éppen a fenti okok miatt lényegében az abszolutizmus idején alakitották ki, amikor a cs. kir. adóhivatalokat alárendelték a szolgabiróságoknak, amelyek maguk is állami szervekként működtek. Ezek az adóhivatalok elsősorban az egyenesadóval, az illetékekkel foglalkoztak, de ők kezelték az állami tulajdonban lévő vagyonokat, az árvavagyont és a birói letéteket is, A cs, kir. adóhivatalok 1867-ig fennmaradtak, majd m.kir. adóhivatalokká minősültek át. Felszabadulás előtti szervezetük különböző jogszabályi változtatások után 1918 után alakult ki azzal, hogy a pénzügyigazgatóságoknak vannak alárendelve, de a helyhatósági adók kezelése körül kötelesek az önkormányzat első tisztviselőjének utasításait is végrehajtani. Hatáskörük mind az egyenes, mind a forgalmi adóra kiterjed, de kezelik - több má3 mellett - az illetékeket és a közadó módjára behajtandó kincstári követeléseket is. Bihar megye területén három adóhivatal működött: Berettyóújfaluban, Derecskén és Sarkadon, Hajdú megye területén pedig Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón. Ez a szervezeti hálózat 1949-ig fennmaradt, amikor még az 1848-ban alkotott törvény alapján nagyközségekre decentralizálták az adóigazgatá st. A két megye adóhivatalai közül nem mindegyiknek iratanyaga került levéltári őrizetbe. A meglévők azonban különösen földbirtokpolitikai kérdésekben, a vagyoni helyzet megítélésében értékesek, tehát nemcsak azok hasznosíthatják, akik az adóügyi igazgatással foglalkoznak, hanem főként a parasztság helyzetét vizsgáló kutatók, sőt utóbbiak sokkal inkább, miután nem annyira az ügykezelési iratok maradtak fenn, hanema nyilvántartások. A vagyonváltság tanulmányozásánál az adóhivatali iratok éppen olyan fontosak, mint a pénzügyigazgatóságiak, bár sokkal kisebb mennyiségben maradtak meg. Ezeken túlmenően értékesek az ipari ás kereskedelmi vállalatok megmaradt mérlegei is, amelyeket az adóhivatalok minden évben ellenőriztek és a hozzájuk fűzött megjegyzések, módosítások sokszor világosabb értékelést adnak a vállalati gazdálkodásról, mint az eredeti mérlegbeszámolók. Az ipartörténet ezekhez a forrásokhoz eddig még sohasem fordult, holott ez annál fontosabb lenne, mert a vállalatoktól csak elenyésző iratmennyiség maradt fenn, A meglévő fondok között a debreceni adóhivatal iratai a legszegényesebbek, mert ]948-ban szinte az egész irattárat kiselejtezték; mindössze a balmazújvárosi földváltság feljegyzései ismeretesek. Debrecen illetékessége
