Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei
- 321 -tóság, mind a számvevőség külön főnöki csoportot tartott fenn, a vezetőre tartozó ügyiratokat önálló főnöki iktatókönyvben jegyezték fel és az irattárat is elkülönítve kezelték. Sajnos, a mutatókönyvek csupán töredékesen maradtak fenn, a felszabadulás előtt mindössze az 1938-1944. évekből; emiatt a kutatás az iratok vagy nyilvántartások darabonkénti átvizsgálását követeli. A számvevőség iktatókönyvei 1933 óta megmaradtak, de mutatók nincsenek hozzá. E helyen is felhivjuk a figyelmet arra, hogy az iktatókönyvek még az iratok hiánya esetén is kitünően felhasználható források, mert a tárgyról, az elintézés módjáról és eredményéről tájékoztatnak. Bővebb tartalmi elemeket természetesen nem közölnek. A levéltár a fondot 1965-ben véglegesen, a Levéltárak Országos Központjának fondutasitásához igazodóan, rendezte. A rendezés során kerültek elő azok az iratok és nyilvántartások, amelyek még az országos igazgatóság működése során keletkeztek. Az 1850-1860 közötti nagyváradi polgári közigazgatási szervezet pénzügyigazgatási szempontból a budai országos igazgatósághoz tartozott, amely a maga intézkedéseit nem közvetlenül a megyékhez intézett rendeletek formájában, hanem a nagyváradi kerület útján adta ki. 1868-ban szervezték meg a debreceni pénzügyigazgatóságot, egyidejűleg a Bihar, majd 1877-ben a Hajdú vármegyei pénzügyi felügyelőségeket. A volt országos igazgatóságnak e területekre vonatkozó iratait további kezelés végett szétosztották. A debreceni pénzügyigazgatóság illetékessége az 1873-ban előirt szervezeti felépítés szerint kiterjedt Bihar, Kraszna, Szabolcs megyékre, a hajdúkerületre, Debrecen és Nagyvárad városokra.Ez a jogkör állt fenn 1889-ig, amikor minden megye önálló pénzigazgatóságot kapott. Az 1889. évi 28. t.c. alapján a megszüntetett adófelügyelőségek hatáskörét a megyei pénzügyigazgatóságok vették át. s s x A trianoni béke folytán Magyarország területére eső Bihar megyei pénzügyek felügyeletét átmenetileg a debreceni pénzügyigazgatóság látta el, majd később megszervezte a berettyóújfalui kirendeltséget, amely magához vette a volt nagyváradi pénzügyigazgatóság korábbi és a megyéhez tartozó községekre vonatkozó iratainak egy részét. Az 1924* évi 4. t.c. alapján kiadott 600/1925. P.M. számú rendelet után alakultak ki a kirendeltség szervezeti formái. Ennek a kirendelt ségnek azonban nem volt olyan széles joghatósága, mint a debreceninek; az iratok is inkább a földnyilvántartásokkal foglalkoztak, de éppen a vagyonváltság témakörére, főként 1927-től kezdődően, kitűnő adatokat tartalmaznak. A két világháború időszakának földbirtokpolitikai kérdéseit tanulmányozó kutató nem nélkülözheti a megmaradt iratok részletes átvizsgálását. A mélyreható részletek tanulmányozása azonban megköveteli részben az Országos Levéltárban őrzött pénzügyminisztériumi, részben a Nagyváradon található pénzügyigazgatósági iratok feltárását is. A megmaradt és Debrecenben kezelt fond nyilvántartási száma VI. 102. T
