Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 278 -hadnagyszék stb, irataik is nagyrészt reánk maradtak. A hadnagyszék maga csak 1869 májusáig állt fenn, ekkor a városi sommásbiróságnak, majd utóbb 1872 óta a községi biróságiak adta át helyét.

Az 1872 utáni városigazgatás

A kiegyezést követő törvények - a már korábban megismert módon - szabályozták a városi és községi igazgatás rendjét, hatalmi struktúráját, az egyes testületek és hivatalok hatáskörét. Hajdúszoboszlón a megszüntetett kiváltságolt hajdúvárosi jogállást a rendezett tanácsú város jogállása váltotta fel, de a helység önkormányzati szervezete és hivatalainak felépitése az 1860-as években kialakult állapotokhoz képest alig változott. A néptribun állása azonban megszűnt, a néptribun helyett a főhadnagy került elnöki minőségben a képviselőtestület élére. 1876-ig a város a hajdúkerülethez tartozott ekkor pedig az újonnan szervezett Hajdú vármegye hatósága alá. Az önkormányzati szervek felépítését és hatáskörét, valamint a tisztségviselők és kisebb tisztviselők jogállását szabályozó 1886. évi 22. t.c. alapján többször alkotott szervezési szabályrendeletek mindenkor kifejezték az időközben végbement módosulásokat, amelyek azonban a lényeget nem érintették, csupán az állások számát és a korábbi beosztások módosítását jelentették. Nagyobb mérvű változást az 1929. évi 30. t.c. vont maga után, amely a tanács hatáskörét tel jesen megszüntette. Ettől kezdve a városi hatóság feje a tanács helyett a polgármester lett, a vezető tisztségviselők azonban naponkint megbeszélést tartottak, és az ügyiratokon, bárki referálta a szóban forgó ügyet, egy bélyegzővel feltüntették a jelenlévő tisztségviselők nevét. Ezzel is jelezni kivánták, hogy a tanácsi testület nem kiván jogállásáról lemondani.

A polgármesteri hivatal tisztviselőinek egy része 1944 őszén a hadiesemények elől Gyöngyösre, majd Szin községbe költözött, ahol 1944 október 12-től 1945 március 19-ig ügyiratokat is kezelt, iktatókönyvet vezetett a hozzá érkezett beadványok nyilvántartására. Ezért a felszabadulás első hónapjaiban a városnak két helyen két hatósága volt: az elmenekült polgármester tisztikara, a másik, amely - új polgármesterrel az élen - a helyben maradottakból alakult.

x x x

A polgári korszakból megmaradt hivatalok anyaga még gazdagabbnak mondható, mint a korábbiak.

Különösen jól elemezhető az iratok alapján a politikai élet; a munká tüntetésekről szóló jelentésekből egy fejlődő, kisipari temeléssel nagyobb fokon foglalkozó kisvárosi lakosság arculata tárul elénk. A gazdasági életre szolgáltatnak adatokat a különböző telekösszeirások, polgármesteri jelentések a terméseredményekről, létszámokról; a számvevőség a városgazdálkodás nem egy problémájára vonatkozó iratokat őriz és hasonló jellegű a városgazda működése során keletkezett irategyüttes is. A rendőrség az 1920. évi I. te. életbelépéséig szintén városi szervezet volt; bár iratai alig, inkább segédkönyvei maradtak fenn, de ezek is áttekinthető képet nyújtanak a letartóztatásokról, a börtönlakókról, a toloncolásokról. Viszoiiylag gazdagnak mondható a Tanács -