Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 268 -Csupán arra utalunk, hogy a képviselőtestületnek 1887-ben 66 virilis és 66 választott tagja volt, és ez a szám a felszabadulásig fennmaradt. Az is általános volt minden rendezett tanácsú, sőt szabad királyi városnál is, hogy 1930-tól az 1929. évi 30. te. végrehajtása után, a tanács hatósági tevékenysége megszűnt, helyét a polgármesternek adta át, aki egyúttal - kezdettől fogva - a képviselőtestületnek és az elöljáróságnak egyaránt elnöke volt.

De miután e kérdéseket más városoknál már megvilágítottuk, a továbbiakban legföljebb akkor foglalkozunk velük, ha valamely fonddal összefüggésben különös felvilágosításra van szükség.

Az iratok levéltári rendszere

Hajdúnánás esetében is érvényesek azok a megállj)itások, amelyeket más városoknál már megismertünk, nevezetesen az iratkezelés egykorú rendszerének következetlenségei. Az egymásba kapcsolódó testületi és hivatali ügyintézések iratai nem választhatók el csak akkor, ha főként a segédletek önálló évekkel nyitnak, vagy zárnak. Mivel akár a jegyzőkönyvek, akár a segédkönyvek - iktatók, mutatók, nyilvántartások - figyelmen kivül hagyták a törvények alapján végrehajtott szervezeti változásokat, a különböző szervek által alkotott iratokat sem lehetett elválasztani egymástól. E kezelési módszer miatt találhatók a főhadnagy - hadnagy - működése idején keletkezett adagban polgármesteri iratok is, vagy megforditva, a polgármester fondjába kellett sorozni olyan nyilvántartásokat, amelyeknek a felfektetése még 1872-ben vagy korábban kezdődött, de a megkezdett könyv csak a jogutód szerv működése alatt fejeződött be.

Az 1968-ban végrehajtott levéltári rendezés az egykorú iratkezelésnek ezeket az eljárási következetlenségeit már nem tudta felszámolni, mert akkor magukat a kezelési könyveket kellett volna szétszabdalnia. A Levéltárak Országos Központjának fondutasitása - elméleti és szervezet történeti meggondolásokból - a korszakváltó évhatárok: 1848, 1850, 1861, 1867» 1872, 1886, 1918, 1945 figyelembe vételét irta elő, mert ezekben az években alakultak ki azok az új hivatalok, amelyek ha korábban megvoltak is, előzőleg más-más tar - talommal és eltérő felépítés szerint működtek. A rendelkezésre álló raktárjegyzékek azonban mindenkor feltüntették a szervezeti formák szerinti hovátartosást, ezért a kutatás még a nyilvántartások összefonódása mellett is biztositható volt.

Ugyanez a helyzet azoknak a segédleteknek esetében, amelyeknél az egykorú kezelés figyelmen kivül hagyta az iratképző szerv funkcióját, tehát a közgyűlési és hadnagyi, vagy akár a tanácstestületi iratok számára azonos iktató- és műt at ó könyv eket fektetett fel. Erre azért kell rámutatnunk, meirt a kutatók egy része valamely hatóság működésének vizsgálatakor kizárólag annak a szervezetnek a meglévő iratait kivánja tanulmányozni, holott ez az egysíkú módszer félreértésekre vezethet. Ha valamely szerv irataihoz nincs segédlet, a kutatás menetének megkönnyítésére szükséges a többi szerv fondjaiban kezelt segédkönyvek vagy iratok tanulmányozása is, különösen a hatalom testületi szervezeteinél, pl. a közgyűlések vagy tanácsülések iratainál.