Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 260 -A községi hatóságok sorában a hatalom jogforrásaként a képviselőtestület állt, végrehajtó bizottságaként pedig a községi elöljáróság működött. A képviselőtestület elnöke a korábbi polgármester helyett a függetlenített főbíró helyettese, a törvénybiró lett. Az elöljáróságnak rajtuk kivül tagja volt 2 jegyző, 4 tanácsbeli, 2 pénztárnok, a közgyám, az orvos, az állatorvos. Mindezek természetesen hivatalból tagjai voltak a képviselőtestületnek is. U- tóbbinak 40 tagja közül 20 a virilisek, 20 a választottak sorából került ki. A nagyközség a vármegye szervezetén belül a debreceni /központi/ járáshoz tartozott. 1902-ben megalakult a hajdúböszörményi járás és Hajdúdorogon, Józsán, Tégláson kivül idecsatolták Hajdúhadházat is. Ez az állapot 1925-ig tartott, amikor Hajdúhadház ismét várossá szerveződött. A képviselőtestület hatásköre azonos volt más nagyközségekével; az elöljáróság jogkörét ugyancsak az 1886. évi 22. te. állapította meg. A nagyközségnek ebben az időben már 4 kerülete volt. JE S S Az 1918. évi polgári forradalom hatásaként igyekeztek megváltoztatni a közigazgatás korábbi formáit, de méginkább tartalmát* A nagyközségben 1918- ban még semmiféle politikai párt nem működött, hiányzott tehát az a szervező erő, amely a helyi lehetőségek hasznosításával a községi igazgatás munkájának belső szerkezeti feltételeit és tartalmát lényegében megváltoztatta volna. Az SzDP is csak a polgári forradalom után alakult meg. Ennek ellenére a forradalmi megmozdulásokat 1918 november 1-én a képviselőtestület lelkesen fogadta. A közgyűlés a helyi nemzeti tanács megszervezése céljából 5 tagú bizottságot alakitott, annak tagjai között több munkással. A képviselőtestület összetétele 1918 novemberében nem változott, de igy is hozott szociális intézkedéseket. Persze a forradalmi radikalizmus ritmusát e testület kevésbé vette át, emiatt a képviselőtestületben szava ritkán érvényesült. Az 1919. évi 8. néptörvény lett volna hivatva arra, hogy a képviselőtestület helyett a néptanács vegye át a hatalmat, de ez Hajdúhadházon sem történt meg. Nagyobb változást és forradalmi fordulatot jelentett az 1919 március 22-én megalakult helyi direktórium, amelynek bázisa az addig háttérbe szorult községi néptanács tagjaira épült. A március 23-án kiegészített néptanács átvette a hatalmat, eltávolította a régi vezetőség nagy részét, majd új elöljáróságot választott. Az elöljáróság szervezeti kereteinek fenntartása mellett a község élére új főjegyző került. A néptanács 1919 március 29-én átadta a helyét az ideiglenes "Munkás- és Katonatanácsnak", amelynek intéző szerve a direktórium maradt. Ennek már első gyűlésén kifejezésre juttatták a nép érdekvédelmét. 1919 április 4-én a fenti tanács új néven folytatta munkáját: Katona- Munkás- és Földművesszegények Tanácsa nevet vette fel, majd az országgyűlés és helyi választások után április 9-én "Falusi Tanács" néven működött tovább, a direktórium pedig felvette az intézőbizottság nevet. A román csapatok 1919 április 23-án elfoglalták Debrecent, majd rövid idő alatt egész Hajdú vármegyét birtokukba vették. Uralmuk idején a
