Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
J képviselőtestület 1919 május 13-án tartotta első ülését, amelyen egyetlen tollvonással hatálytalanította a proletárdiktatúra minden szociális, egészségügyi és közművelődési rendeletét. Ezt a magatartást tanúsította az ellenforradalmi közigazgatás a továbbiakban is. ? A városi szervezet 1924-1934. A nagyközség 1924 december 23-án ismét várossá alakult át, majd a 90/1925. számú szervezési szabályrendelettel megállapította az önkormányzat felépítésének rendjét. A városi joghatóság 1934 szept. 24-ig állott fenn. Az iratokból megállapíthatóan a gazdasági élet nehézségei már az átalakulás első éveiben megmutatkoztak, mert a rendezett tanácsú városi jogállással együtt járt több országos teher és beruházás vállalása, többek között a rendőrség közületi fenntartása is. Már a 20-as évek végén hangot adtak a nagyközséggé való visszaminősités érdekében, de ez a kezdeményezés akkor még nem járt eredménnyel. Az 1929. óvi 30. te. alapján .1929 július 7-én a város új szabályrendeletet alkotott, amely a közgyűlés létszámát 60 főben, állapította meg, közü-» lük 30-at a virilisek sorából. E törvény réven a város a korábbi rendezett tanácsú helyett megyei város nevet nyerte el. A költségvetési nehézségek egy része a városi hivatalszervezet személyi állományára is kihatott; 1931 július 30-án megszüntették az adóügyi jegyző állását, helyette egy alacsonyabb illetményekkel járó. I. osztályú aljegyzői állást szerveztek. A városi tisztviselői kar létszáma 1932-ben a segéd- és kezelőszemélyzeten kivül 1 polgármesterből, 2-2 tanácsnoki hatáskörű főjegyzőből, 1 főügyészből, 1 alügyészből, 1 árvaszéki ülnökből, számvevőből, számtisztből, pénztári ellenőrből és I. osztályú aljegyzőből állt. A közgyűlésen meg-megújúló harc folyt a nagyközséggé visszaalakulás céljából. Az 1932. április 24-én kiküldött bizottság nemleges javaslata ellenére a városi jogállást végül is megszüntették. A végleges döntés 1934 augusztus 16-án született meg, ennek alapján szeptember 24-én tartotta utolsó ülését a városi képviselőtestület, amikor megállapitották a község új választókerületeit . A közigazgatási munkák ellátása során több új ügykör alakult ki, közöttük az épitészeti, a helrendászeti, az iparhatósági, az adópolitikai, a kihágás!, és az oktatásügyi igazgatás ügyköre. Nagyközség 1935-1944» Az 1934 szeptember 24-én alkotott szervezési szabályrendelet ismét megállapitotta.a képviselőtestület jogkörét, és a községi elöljáróság hatáskörét. A községi képviselőtestület a jegyzőkönyv tanúsága szerint 1934 november 17-én tartotta meg első ülését. Az igazgatási hálózat az új községi struktúra alapján 1935 január 1-én kezdte meg munkáját. Hajdúhadház akkor magában foglalta a Bocskaikertet, a Fekéteföldet, Hadházi Videt, Kispallagot, Mezőpusztát, Telekföldet. Iratai is szólnak ezekről a területekről. , - 261 -
