Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 258 -leges választás 1861 március 6-án zajlott le. Az akkor 3 kerületre osztott városon belül az első kerület 19, a második 11, a harmadik 14 főt választott a képviselőtestületbe. A választás lebonyolitását egy külön bizottság intézte', amely a március 6.-i közgyűlés szavai szerint felhivta "mind a három kerület választóközönségét azon egyének neveik Írásban leendő beadására, kiket a tanácsnoki székbe ültetni óhajtanak". Minden állásra 3-3 egyént jelöltek. Velük egyidejűleg közfelkiáltással választották meg a főhadnagyot. A megválasztott képviselőtestület elsősorban gazdasági ügyekkel foglalkozott; a teljhatalmú vezető továbbra is a főhadnagy maradt. A kiegyezés korszaka 1861 márciusában megtartották az országgyűlési választásokat; április 6-án megnyitották, augusztus 22-én feloszlatták az országgyűlést, majd október 27-én betiltották a megyei gyűléseket. Ezzel megkezdődött az önkényuralom második szakasza, amely provizórium néven vált ismertté. 1861 november 3-án a városi közgyűlés megtagadta a mindenkire kiterjedő adófizetési kötelezettséget, amelyet az öhkormányzati jogállás felfüggesztése követett. Az ezek után következő években a városi életet önkormányzati jogok nélkül a képviselőtestület és a tanács irányította. Ez az állapot lényegében 1867-ig tartott. A városvezetés munkájának megkönnyités ét célozta a hajdúkerület által kiadott szabályrendelet, amely 1863-tól volt érvényben és lényegében csak 1872-ben változott meg. Ebben az időben a városi tanács újból ellátta a bírósági feladatokat. A városigazgatás hivatali ügyköre több vonatkozásban a feudális kor hagyományaira épül** A korábban kialakult állások elnevezése is azonos maradt. A főhadnagy helyettesítésével az alhadnagy volt megbízva, őt követte a helyettesitő hadnagy, az egyes osztályok élén a tanácsnokok, a jegyzői ügyosztály élén pedig maga a főjegyző állt. A képviselőtestület elnöke elvileg a népszónok volt, akinek a neve változatos formákban jelezte /népszószóló, fürmender/ a korábbi nagytanács képviseleti rendjét. A kiegyezés után megkezdődött a város politikai szervezetének átalakítását előkészítő munka. Ennek érdekében többszörösen tárgyaltak, miközben módosították a korábbi szervezetet, de a helyi hagyományokat mindenkor figyelembe vették. Mindezeknek eredményeképpen az 1871. évi 18. te, kiadásának időpontjában Hajdúhadház szervezetének alapelvei már tisztázottak voltak. A város rendezett tanácsú várossá lett. A hivatalok felépítése alapvetően nem változott . Az 1886. évi 22. t.c. előírásaihoz igazodóan 1887 január 26-án született meg az új szervezési szabályrendelet, amely a korábbiaktól eltérő hatalmi szerveket hozott létre. A szabályozás értelmében a város hatósági jogkörét 3 testületi intézmény gyakorolta: a városi képviselőtestület, a városi tanács és gyámügyekben az árvaszék. A szabályrendelet mindegyik
