Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
1- 257 -A korábban szinte hatáskör nélküli nagytanács helyét az 1848-as törvények értelmében a képviselőtestület váltotta fel, a tisztségviselők testületéből álló városi tanács az igazgatási és a birósági ügyeket külön osztályszervezetben intézte, 1848 május 27-én zajlottak le a városi képviselőtestület tisztújitásának küzdelmei, amelyek során a helyben működő ügyvédek közül is többen bejutottak a hatalmi szervezetbe. A tisztújitásse.1 szinte egyidejűleg megindultak az országgyűlési választások előkészületei. Az országgyűlési képviselőválasztásra jogosult személyek száma a városban 690 volt, akik közül 300 pengőforinton felüli jövedelemmel 643 rendelkezett. Iparos és kereskedő 24 volt, mig az értelmiség köréből 14 fő került ki; 3 pedagógus, 2 orvos, 1 seborvos, 1 gyógyszerész és 7 ügyvéd. Ezek új erőként jelentkeztek a hatalom sáncain. A helyi választások után a tisztségviselők személyi állománya lényegében alig tért el a korábbitól. A képviselőtestület működése 1849 október 2-án megszűnt. A feudális kori városvezetés hagyományait a polgári forradalom után kialakított közigazgatás nem rombolta szét. Sajnos, a megmaradt iratok e korszak megvilágítására kevés lehetőséget nyújtanak, ezért a helyi forrásokon kivül a kutatásnak a hajdúkerületi iratok tanulmányozására is ki kell térnie. Az önkényuralom idején A szabadságharc bukása után 1849 október 17-én az országot katonai kerületekre osztották fel; néhány éven át Hajdúhadház a többi hajdúvároshoz hasonlóan a Nagyváradi Kerület irányítása alatt állt. Az abszolutizmus korának döntő jellemvonása a közigazgatás állami centralizációja volt, amivel a helyi önkormányzatok megszüntetése járt együtt; a választás helyett a kinevezési jogkör érvényesült. A városi közigazgatás szerkezete ezzel nagymértékben megváltozott. 1851 december 31. éta kialakult a "helyközségnek" nevezett igazgatási forma, amelyben a helyi tanács egyszerű végrehajtó szervezetként működött. A hajdúvárosok középfokú felügyeleti hatásága a megszüntetett hajdúkerület helyett.a megye lett. A számadásokat a szolgabiróhoz kellett felterjeszteni, aki minden közigazgatási, pénzügyi vagy katonai ügyben közvetítette a megyei hatóság rendelkezéseit. A hajdúhadházi községtanácsot a debreceni cs. kir. szolgabirói hivatalnak rendelték alá. A városi hivatalok hiányzó iratait a kutatásnál a nagyváradi kerületnek ás a Bihar megyei kormány működése során keletkezett iratoknak tanulmányozásával kell kiegészíteni. A kormányzási rendszer mérsékeltebb irányát képviselte az I860 október 20-án kiadott u.n. Októberi diploma, amely lehetővé tette az autonómia feléledését. Ennek alapján I860 december 13-án Hajdúhadházon az elmúlt 12 év alatt elhalt vagy eltávozott képviselőtestületi tagok pótlására megkezdték a választójogosultak összeírását. A város 1861 február 4-én tartott közgyűlésén a képviselőtestület tagjai egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy az 18^8-ban megválasztott személyek foglalják el régi helyüket. A vég-T
