Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 256 -V.B.194/a-l. HAJDUDOROG NAGYKÖZSÉG ADÓPÉNZTÁRÁNAK IRATAI 1872-1942

1 köteg, 16 kötet, 0,60 fm

1-17 Adóügyi iratok 1897-1902; kataszteri bizottsági jegyzőkönyvek,

lajstromok, nyilvántartások 1882-1942; földadó felosztás, házadó kivetés, általános kereseti adó kivetés 1908-1939; vadászati fegyvertartás utáni adó nyilvántartása 1892-1907; adófőkönyvek 1888-1925; megyei pótadó főkönyv 1887; hadbavonultak segélyezésének naplója 1914; OFB előleg befizetési napló 1924

V.B. 195. HAJDUDOROG NAGYKÖZSÉG SOMMÁS BÍRÓSÁGÁNAK IRATAI 1 köteg, 0,20 fm

1 Községi sommás biróság végzései 1888-1909

Y.B.196. HAJDUDOROG NAGYKÖZSÉG KÖZGYÁMJÁNAK IRATAI 1 köteg, 0,10 fm

1 Közgyámi elszámolások 1888-1902

Hajdúhadház közigazgatásának iratai /Komoróczy György/

1848-1944

Hajdúhadház szervezeti formái a polgári forradalom után többszörös változáson mentek át: hol kiváltságolt hajdúváros, hol rendezett tanácsú város,majd utána nagyközség, később megyei város, végül újra nagyközség volt. Ezeknek a változatos szervezeti formáknak megfelelően alakult a közigazgatás rendszere, a községpolitikai ügyek intézése, a hatalmi testületek és végrehajtó apparátus állománya. Ugyanakkor az ügyintézés módszere nagyjában, egészében azonos volt, mert az anyagi lehetőségek kihasználásának nem a politikai község jogállása szabott irányt, hanem inkább a politikai vezetés. A város alakulásának, változásainak vonalát az anyagi megalapozottság döntötte el.

Sajnos, a község működése során a tőkés korszakból, főként 1935 előtt keletkezett iratok nagyon hiányosak. A községháza épitése idején az iratok egy része elpusztult, más része pedig a háború áldozatává vált. Szőllős Gábor akkori községi adótisztviselőnek eléggé fel nem becsülhető érdeme, hogy a megmaradt, de szétszórtan és részben padláson elhelyezett történeti iratok megmentéséért mindent megtett, az ő munkája is hozzájárult, hogy_ Hajdúhadház története egyáltalán megírható legyen.

A szabadságharc forradalmi helyzetében, 1848-ban Hajdúhadházon is, a többi városokhoz hasonlóan, új képviselőtestület alakult. A városi hatalom osztályösszetételét ez a helyzet csak részben változtatta meg, mert továbbra is a birtokos rétegekből került ki az új képviselőtestület és a városi tanács.