Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 251 -a törvényszék, de egyidejűleg Hajdúszoboszlón is új járásbíróság létesült. 1886 után Az első községi törvénynek tekinthető 1871* évi 18. t.c.-t módosította a második községi törvény; az 1886. évi 22. t.c. E törvény a kapitalizmus fejlettebb szakaszának, a monopóliumok kezdeti korszakának igazgatási tevékenységét képviselte, s ezzel rögzítette a menet közben megszilárduló változások szervezeti és tartalmi elemeit. Hajdúdorog a törvény érvénybe lépte után a járási szervezet irányítása alá került. Felügyeleti szerve a hajdúböszörményi járás lett és nagyközségként élt. A nagyközségi szervezeten belül a város élén a képviselőtestület elnökeként a főbíró állt, akit 3 évre választottak. A községi képviselőtestület 40 tagjának 50 %-a a virilisekből alakult. A nagyközséggé való átalakulás folyamata 1887 február 23-án zárult, amikor megszűnt a Városi Tanács és helyét az ideiglenes elöljáróság váltotta fel. Az új választások 1887 junius 30-án zajlottak le. A képviselőtestület személyi összetétele a választás után a községi burzsoázia érdekeinek felelt meg, miután a hatalom birtokosai a virilisek és azok a tisztségviselők lettek, akik az esetek legnagyobb részében maguk is a legtöbb adót fizetők közé tartoztak. Ez természetszerűleg meghatározta a községi vezetés politikai állásfoglalásait • Az 1887-ben alkotott szabályrendelet értelmében az elöljáróság tagjai voltak a főbiró, a törvénybiró, a főjegyző, és aljegyző, az adópénztárnok, a városi pénz tárnok, a közgyám, 5 esküdt, 2 orvos és 1 állatorvos. Az elöljáróság utasításainak végrehajtását segítette a községi apparátus technikai, segéd- és kezelőszemélyzete; ebben az időben közéjük számították a segédjegyzőt, az Írnokokat, az állatorvosokat és az 1893-ban önállóvá lett végrehajtót. Az elöljáróság megnevezett tagjai a reájuk bízott ügyekben önálló ügyintézőként szerepeltek. A nagyközségnek ez a szervezeti felépítése 1914 május 15—ig maradt fenp., amikor a korábbi szervezeti szabályrendelet módosításával bővitették a tisztviselők létszámát. A közigazgatás szolgálatában és szellemében változást jelentett az 1918 évi polgári forradalom, majd a Tanácsköztársaság, amely megszüntette a közigazgatás korábbi felépítését. Az 1919 március 23-án megalakult Munkás - tanács azonnal szocialista célzatú forradalmi intézkedéseket tett, elsősorban a közellátás, a lakásgazdálkodás, az üzemek szocializálása, a szegénygondozás, a vagyon helyes felhasználása érdekében. Az új tanácsválasztás 1919 április 7-én volt, amikor a nagyközség 50 tanácstagot választott, amely fölött az intézőbizottság állt. Április 25-án Hajdúdorogon is hatalomra jutott az ellenforradalom, és ezzel a nagyközség szervezetében a korábbi állapot állt vissza, amelynél a virilisek voltak a hangadók. Az 1929* évi 30. t.c. még inkább módot adott arra, hogy a kisebb birtokosok íb háttérbe szoruljanak. A képviselőtestületnek 1941-ben már
