Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 164 -korban végig fennállt törvényhatósági bizottságok megszervezésére. Ez utóbbi formájában megfelelt a polgári államrendszer önkormányzati igazgatásának. A rendelet alapján az 1867-ben kiegészített képviselőtestület 1872 julius 21-én lemondott és másnap, julius 22-én megalakult és megtartotta első ülését a városi törvényhatósági bizottság. Ennek már nem a polgármester, hanem a főispán volt az elnöke. Az iratok levéltári _rendszere A városi igazgatás tevékenysége során keletkezett iratoknak nagy része és viszonylag jó állapotban maradt fenn. A különböző szervezetek neve alatt kezelt irategyüttesek önálló fondot alkotnak, és végleges rendjük 1964-ben alakult ki. Az egyes történeti korszakokhoz igazodóan - alkalmazkodva a Levéltárak Országos Központjának utasításához - a hasonló funkciót betöltő, vagy éppen azonos iratképző szervek irattestei egymástól elválasztattak, de a rendezés mindenütt megtartotta a regisztratűrák szerint összefüggő egységeket és csak ott különítette el egymástól a levéltári testeket, ahol ezt az egykorú kezelés pódszere is indokolta. A különböző szervek iratkezelési rendszere egymástól eltért. Voltak olyan hivatali ágazatok, ahol az iratok nyilvántartásánál a feudális korból átvett és továbbvezetett eljárás érvényesült, de voltak olyan új hivatalok, amelyek teljesen önálló regisztratúrát alakítottak ki. Ezeknek rendezése könnyebb volt, mert a feudáliskori regisztratúrák nem keveredtek össze az egykorúan vezetett nyilvántartási módokkal. Ha a levéltári rendszereket a továbbiakban az egyes fondképző szervek szerint részletezzük, ezt a kutatás megkönnyitése érdekében, de egyúttal annak fenntartásával tesszük, hogy egy-egy témakörben nemcsak egyetlen forrástipus anyagát szükséges áttanulmányozni, hanem figyelemmel kell lenni arra, hogy a közigazgatás az élet feladatait, a lakosság részéről jelentkező igényeket, valamint a felsőbb szervek kívánságait volt hivatva megoldani. Ennek következtében ha egy beadvány, kérvény a városi hivatalhoz került, annak elintézése nemcsak egyetlen fórumon történhetett, hanem tárgyalhatták azt a közgyűlésen, annak elvi döntése után a tanácsülései, a községtanács előtt; esetleg a polgármester elnöke intézhette; emiatt több forrást kell végigkutatni ahhoz, hogy lezárható legyen sok-sok kutatási téma. A városi igazgatás élén mindenkor az adott korszakhoz igazodó testület, a különböző néven szereplő közgyűlés állt. Közgyűlést tartott a képviselőtestület 1846-1849-ben és a keletkezett iratokat jelzetekkel látta el. A jelzetek, sokszor megegyeztek a jegyzőkönyvek időrendiek, de mutatóval csak részben vannak ellátva, ezért tanulmányozások megkívánja az iratok egyedi átnézését. Az 1850-1853 között keletkezett közgyűlési jegyzőkönyvek már más szervezet működése során jöttek létre, mint ahogyan ezt az előző sorokban ismertettük. Kezelési rendszerük azonban a korábbival volt azonos, a jegyzőkönyvek a tárgyalási pontokat követik, az iratokat időrendben csoportosították; mutató ezekhez sincs. Az 186l-ben keletkezett jegyzőkönyvek hasonló rendszerben alakultak ki, de a kutatást már mutató könnyiti meg. Az eredeti jegyzőkönyvi fogalmazványok nem mindegyik tárgypontnál maradtak fenn, emiatt a jegyzőkönyvi feljegyzések egy
