Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 158 -Az iratok leírása /Nagy Gyuláné/

IV.B.921. HAJDÚ MEGYE TŰZRENDÉSZETI FELÜGYELŐJÉNEK IRATAI 1934-1943

3 kötet, 0,10 fm

1-3 Felügyelői iktatókönyvek, 1934, 1939-1943

IV.B.922. A DEBRECENI JÁRÁS TÜZRENDÉSZETI FELÜGYELŐJÉNEK IRATAI 1938-1944

1 kötet, 0,01 fm

Iktatókönyvek 1938-1944

Debrecen város igazgatásának iratai /Komoróczy György/

1843-1872

A város szervezete

Az 1848. március után bekövetkezett forradalmi változások nyomán az 1848. évi 23« t.c. 18-30. §§—i alapján Debrecenben az utcák küldötteinek gyűlését, a volt választott hites közönség helyét a népképviseleti elv alapján megválasztott képviselőtestület váltotta fel, amely a megyei bizottmányokkal egyenrangú szerepet játszott. A képviselőtestület alkotta a város első hatalmi szervezetét és tárgyalásai testületi keretben zajlottak. A képviselőtestület tagjai nagyrészt azonosak voltak a korábbi közgyűlés tagjaival, miután sera a tisztségekben, sem az utcák küldöttei sorában nem következett be nagyobb változás. A képviselőtestületnek egy része hivatali személyekből, más része választottakbó3 állt. Választásra jogosult volt 1912 személy, az összlakosság kb. 7 %-a, valójában tehát illúzió lenne valódi ’'népképviseletről" beszélni. Az újonnan választott tisztviselők a vagyonos polgársághoz tartoztak. A közgyűlés szerepe megnőtt, a tagok száma bővült; a hat utca 30-30 tagot küldött be. Ezeknek 75 %-a a leggazdagabbak közé tartozott.1

Az első képviselőtestületi közgyűlést 1848 május 22-én, az utolsót pedig 1849 julius 6-án tartották. Tárgyalásai között már 1848 junius 6-án szerepelt az első városi szabályrendelet kidolgozása, a továbbiakban a város életét érintő kérdések széles skálával szerepeltek, elsősorban polgárjogi viták, a szabadságharcot támogató intézkedések, a szabadságharc fővárosának megtisztelő, de nagyon megterhelő feladatkörét kezdeményező intézkedések, házhelykiosztások, hon - védtoborzások, politikai viták, főként a békés megegyezés felé hajló nézetnyilvánitások. A gyűléseken néha a "nyerstöraeg kezdi a fejét felütni", mint az

x x 2egykorú sajtó megállapította 1848 augusztus 23-an.

A képviselőtestület a szabadságharc után szükitett körű tagsággal lényegében a hivatalból tag tisztviselőkkel tovább tevékenykedett. Ilyen szükebb tárgykörű és természetesen kisebb hatáskörű szervezetként 1849 december 29-én