Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
1- 133 -Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának iratai /Ujlaky Zoltán/ 1876-1943 Szervezet és hatáskör A belügyminiszter 1873-ban törvényjavaslatot készitett a törvényhatóságok rendezése, illetve átszervezése tárgyában. A tervezet szerint a Hajdú kerületet megszüntetve, Szabolcs megyéhez csatolták volna a hajdúvárosokat. A kerületi közgyűlésen nagy megdöbbenést keltett a hir, s az 1873 november 12-i ülésből feliratot intéztek az uralkodóhoz és a képviselőházhoz, hogy a kerület jogállása és neve maradjon meg. A kérelem támogatására többször járt küldöttség a kormányzati szerveknél és a belügyminiszternél, országgyűlés tagjaival pedig maga a főkapitány is tárgyalt. A megbeszélések során világossá vált, hogy a kerület régi formájában nem maradhat fenn, ezért az 1873. december 3o-i közgyűlés azt javasolta, hogy Szabolcs és Bihar megyétől néhány községet csatoljanak át a hajdúvárosokhoz, s igy alakitsák meg Hajdú- és Alsószabolcs megyét. Az egyik tárgyaláson a belügyminiszter ajánlotta a Hajdú megye elnevezést. Az átdolgozott javaslat alapján az 1876:33« te. rendelkezése értelmében jött létre Hajdú megye, Debrecen székhellyel. A megyéhez tartozó helységek az alábbiak: rendezett tanácsú város volt Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Hajdúhadház; nagyközség volt Nádudvar, Püspökladány, Kaba, Földes, Szovát, Tetétlen, Balmazújváros, Sámson, Egyek, Csege, Vámospércs, Mikepércs, Téglás; kisközség volt Felső-Józsa és Alsó-Józsa, melyek közjegyzőséget alkottak. Az új megye 1876 szeptember 4-én tartotta alakuló közgyűlését. A törvényhatósági bizottság taglétszáma 240 fő volt, felében választott, másik felében virilis tagsággal.1, A megye szervezetét 1877-ben állapították meg az 1870:42. t.c. előírásaira támaszkodva. A megye legfőbb önkormányzati szerve a törvényhatósági bizottság, mely évente két rendes közgyűlést tart, emellett rendkívüli gyűlések is tarthatók. A közgyűlésen tárgyalaadó ügyeket az állandó választmány késziti elő, melynek 30 tagját a közgyűlés választotta, elnöke az alispán. Az állandó választmány 3 szakosztály: a közigazgatás, pénzügyi és közlekedési keretében dolgozott. A törvényhatósági bizottság a törvény előírásainak megfelelően a következő választmányokat, illetve bizottságokat szervezte meg az állandó választmányon kivül: az igazoló választmányt, amely a törvényhatósági bizottsági tagok tagsági jogosultságának igazolását végzi, felülbírálja a törvényhatósági választások elleni panaszokat, összeállítja a legtöbb adót fizetők névjegyzékét; a bíráló választmány az igazoló választmány határozatai elleni fellebbezéseket birálta el; a központi választmány az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét állította össze, s a választások előkészítését és lebonyolítását végezte, elnöke az alispán volt; az egészségügyi, a nevelésügyi, a statisztikai , a jegyzői szigorló, a központi filoxera bizottság a szakterületén javaslattevő szerepet játszott a közgyűlés határozatainak előkészítése érdekében
