Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

-134-három lóállitási bizottságot is szerveztek a katonaság részére kiállítandó lóállomány összeírására.

Már az első, 1876. szeptember 4-i közgyűlésen megállapították a járások e 2 szervezetét, majd a következő napon a tisztviselők létszámát is.

Az 1886: 21. te. alapján Hajdú megye új szervezési szabályrendeletet adott ki 1887-ben, Az 1877-ben szervezett választmányok továbbra is megmaradtak, s mellettük alakították meg a .jövedelmi adókivető bizottságot és Debrecen várossal közösen a felszólamlási bizottságot, mely az adóügyi panaszokat tárgyalta. Megemlítendő, hogy 1886-ban a megyebeli rendezett tanácsú városok száma csökkent, mivel Hajdúdorog nagyközséggé szerveződött. A század végén es a XX. században Hajdúhadház kétszer is községgé alakult át.

Jelentős változásokat hozott az 1929:30. te. Ennek alapján a törvényhatósági bizottság összetétele megváltozott: 2/5-e virilista, 2/5-e választott tag, 1/5-e pedig az érdekképviseletek és egyházak kiküldöttje volt. Emellett örökös tagokat is választottak. A törvénycikk szervezte meg a kisgyülést, mely a közgyűléstől több elsőfokú, s a teljes másodfokú hatáskört átvett. A kisgyülés elsőfokon a gyakrabbém előforduló, s a kisebb anyagi értékű ügyekben intézkedett a közgyűlés helyett. A kisgyülés létrehozása a kormány centralizációs politikájából következett, mivel igy jobban érvényesülhetett a kormány befolyása ebben a kislétszámú - Hajdú megyében 20 választott tagból és a tisztviselőkből álló - testületben. A kisgyülés létrehozásával megszűnt az állandó választmány] ezentúl a kisgyülés készítette elő a közgyűlési tárgyalás alá kerülő ügyeket. 1929-től évente 3 közgyűlést tartottak.^

A törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörében az alapvető jogkörök az egész polgári korszakban megmaradtak. A közgyűlés gyakorolta a politikai .jogkört, s a felirati jogot. Az aktuális politikai, közjogi kérdésekben a testület véleményt nyilvánított, s ezt közölhette a kormánnyal és a többi törvényhatósággal.

A dualizmus idején a közgyűlés többször foglalkozott a választójog kérdésével. Állást foglalt a főrendi ház reformja kérdésében, s tárgyalt a kivándorlásról is. Hajdú megye törvényhatósága bátran rámutatott az Ausztriával való közös vámterület gazdasági hátrányaira. Pártolta a megyebeli vasútépítést, fejlesztették a törvényhatósÁgi utak hálózatát. A vármegye birtokpolitikai nézetei mérsékelten ellenzéki szemléletűek voltak. A sztrájkmozgalmak ellen többször állást foglaltak s közgyűlési határozatokban. A Horthy-korszak közigazgatása még nincs tudományosan feltárva, ez egyifc: jelentős feladat a kutatás számára.

A törvénj'hatóság jelentős önkormányzati jogköre volt a szabályrendeletek alkotása. A vármegye azokat a kérdéseket, melyekről törvény, vagy miniszteri rendelet nem intézkedett, saját hatáskörében szabályozhatta. Az 1880_as években több gazdasági vonatkozású szabályzatot alkotott a megye, pl. mezőgazdasági munkások testi épségének megóvásáról, a mezőrendőri kihágásokról, a hernyók, rovarok irtásáról; a század végén az állattenyésztésre több szabályrendelet vonatkozott, ezzel kapcsolatban a pásztorfogadás rendjét is egységesen megállapították. Igen jelentős a gyermekek gondozására, gyógyítására tett