Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 114 -Az új választások előtt meghirdetett közgyűlésen a korábban megválasztott tisztviselők hivatalukról lemondtak, majd az újonnan megalakult tisztújító széken 1848 májusában megválasztották az új tisztikart. A közgyűlés a kerületi önkormányzat testületi szerveként negyedévenként tartotta üléseit. A katonai megszállás idején, 1849 augusztusától 1850 tavaszáig szintén voltak u*n. közgyűlések, de azokon lényegében csak a városok tisztségviselő küldöttei jelentek meg. A kerületi bizottmány hatásköre nem hasonlítható össze a vármegyékben megválasztott bizottmányokéval, mert lényegében a hajdúvárosok belső ügyei kerültek a közgyűléseken előtérbe. A döntő jelentőségű kérdések a honvédelmi utánpótlás szervezésére, a nemzetőrök, majd az önkéntes katonaság toborzására vonatkoztak. Ezeken túlmenően szabályrendeletek születtek, megállapították az adókivetés mértékét és a behajtás módját, a hadtápszolgálat feladatait, szervezetét* Politikai kérdésekkel is foglalkoztak s ilyenek különösen a birtokarányositások és birtokforgalom körül vetődtek fel. Többször folyt vita a hajdúk korábbi kiváltságairól, a beköltözöttek helyzetéről, a polgárjogú és az illetőségi joggal nem rendelkező személyek azonos elbírálásának ügyéről, a közbirtokosságról stb. A honvédelmi toborzások megszervezésének határozatai és a jelentkezések elbírálása, a kormányrendeletek végrehajtásának megtárgyalása ugyancsak a kerületi bizottmány előtt történt. Az idegen katonai megszállással lényegében elenyészett annak a lehetősége, hogy közgyűléseket tartsanak; a városok vezetői mégis tovább folytatták az együttes tárgyalásokat mindaddig, amig a kerületi szervezet a közigazgatás átalakításával meg nem szűnt. A hajdúkerület második bizottmánya az Októberi diploma után bekövetkezett politikai légkörben I860 november 15-én, az 1848-ban megválasztott és még életben volt képviselőkkel ült össze. Az I860 november és 1861 október között megtartott közgyűlések döntően a tisztújításokkal, a politikai helyzet értékelésével és azokkal a vitákkal foglalkoztak, amelyek a kerületen belül birtokjogi igények kapcsán, a legelőfelosztás, az adófizetés körül merültek fel. Az adózás területén ragaszkodtak az 1843 előtti rendszerhez, az abszolutizmus idején működött állami pénzügyigazgatási szervek viszont ragaszkodtak az abszolutizmus idején kifejlesztett hivatali eljárás szabályaihoz. Az 1361 októberében megszűnt kerületi bizottmány csak 1865-ben tartott ismét közgyűlést, mindössze egyetlen napon át, majd a kiegyezés szellemében 1867 április 16-án Ült újból össze, és a törvényhatósági bizottság megalakulásáig, 1871 decemberéig rendszeresen megtartotta üléseit. Ez alatt az idő alatt a bizottmány összetétele csak kisebb mértékben módosult, mert a megválasztott tagok továbbra is helyükön maradtak, az újak pedig kooptálás útján kerültek a bizottságba. A hajdúkerület szervezete az 1870, évi 42, t.c. után alapvetően nem változott meg; a kormányzat minden szándéka ellenére megmaradt a kerület önálló formája; ennek következtében az 1874 december 27 óta működő önkormányzati joghatóságként a törvényhatósági bizottság cserélte fel a kerületi bizottmányt,
