Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)
486. oldal így határoztunk. A felperes tanúinak vallomásaiból nyilvánvalóan kiderül, hogy törvény elé járuló Hobics (Hobicz) István, az alperes férje a felperesnek adósság miatt keletkezett zálogát nem az ő kezébe adta, hanem a másik közbenjáró Bana Jánosnak, aki a házában maradt a kiváltás ideáig. A felperes pedig a zálogra semmi módon nincs kötelezve, az alperes pedig harmad napra köteles kiegyenlíteni az adósságot. Mivel az alperes megfellebbezte a határozatunkat felülvizsgálat végett, mikor eljött a vizsgálat ideje, a korábbihoz hasonló ítéletet hirdettek. November 27. 1. Erzsébet asszony, a bihari (Bihariensis) Péter deák felesége, vagy özvegye, felperes és a másik feleség, az Asztalos (Aztalos) Ferencé, aki korábban a Miklósi (Miklósi) Lukács özvegye volt, bizonyos 20 forint adósság dolgában ide jőve, 3 tehén és bizonyos bor áráért, amit a Miklósi Lukácsnak adott és neki átengedett, így határoztunk. Minthogy a felperes tanúvallomásaiból, és a tanúk közül egynek a kiegészítése alapján nyilvánvaló, hogy ő egyedül köteles ezekről mindről, ami életében köztudott volt a hitelezőnek megesküdni. Bármit is adott tehát a Miklósi Lukács még életében, mind a sajátja halálának idején is, tanúk vannak rá. Az alperes fellebbezett a szenátusnál felülvizsgálat végett, és így továbbküldjük ezt az ügyet, így a felülvizsgálat idejére a szenátus a hozott ítéletet jóváhagyja, az alperes pedig minden költséget, ami keletkezett ebben a dologban köteles megtéríteni. 21 forint perköltséget. 2. Nemes Rédi (Rhedi) Margit asszony, a Hodászi (Hodaszj) Lukács úr özvegye Rác (Racz) Miklóssal szemben bizonyítsa, hogy ö neki házára ment, illetlenképpen reá kapdosott, és annak felette orvoknak, tolvajoknak mondotta őket. Az alperes, Rác Miklós tiltakozik ezen határozat ellen, hogy ha ezt az elmondott rágalmazást szokás szerint be tudja bizonyítani, akkor 10 márkát fognak kiszabni. Megbékéltek. 3. Balog (Balog) János felperes és Kopjás (Kópiás) Mihály között egy méhkas miatt keletkezett perben így határoztunk. A felperes esküdjék meg arról, hogy mikor az méhet ő befogta, megkénálta Kopjás Mihályt vele, ha övének mondja, de akkor 487. oldal December 16. 1. Az esküdtbírák szenátushoz fellebbezett határozatát a vér szerinti fivérek, Bornemissza (Bornemizza) János és István között (az előző oldalon) a szenátus jóváhagyta és helyeselte minden téren. Az idősebb fivér pedig, János a prókátorát visszahívta. Miután pedig az idősebb fivér megjelent a visszahívásra és a változtatásra esküvel történő válaszadásra, a fivér viszont támadja azzal az utasítással, hogy Bornemissza István esküdjék meg arról, hogy ö az 63 forintot az bátyjátul, Bornemissza Istvántul el nem vitte, ha nem esküdött, harmad napra fizessen. 2. Mészáros (Mészáros) István Oláh (OLah) Jánossal szemben letette az esküt arról, hogy fiának, Oláh Jánosnak eddig még nem adta meg a tallérokról szóló perelt adósságot, és nem is figyelmeztette arra, hogy az előírt határidőre fizesse meg, pedig kész volt rá, hogy az adósságot letegye, pedig a felperes nem akarta. 49
