Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)
el lettek dugva, a jegyzőkönyv szerint szokás szerint letette a második esküt, és a törvény akarata szerint miután visszaadták a leveleit, az ügy lezárult. 2. Kovács (Kovacz) Lukács velünk szemben személyesen megjelenve ilyen vallomást tett, hogy ő valamennyi fiával szemben felelve, a saját házát, mely a Szent Anna (Zent Anna) utcán található a déli részen, keleti szomszédságban a Bánki (Banki) Péter házával, nyugati pedig a Hentes (Hentes) István házával, örökös jogon odaadta és eladta Baranyai (Baroniaj) Györgynek 60 teljesen kifizetett forintért, s mivel ettől az eladástól el akart állni, büntetésképpen a ház árát, a 60 forintot meg kell adnia. Az eladásról a tanúk kiadták a leveleket is. 3. Bor (Bor) György ifjabb Várkonyi (Varkoni) János alperessel szemben tanúkkal bizonyítsa, hogy Várkonyi János az tavalyi esztendőben az ö fiával, Bor Pállal baromkísérésre társ lévén, sem Bécsben (Becz) sem sehul egymástul el nem osztoztak, hanem mindvégig egy költségen voltának, egy tarisznyából költöttének. 2. Azt is, hogy az ő rossz ökrét nagy számban adták el, ötnek vette fel az árát. 4. Csongrádi (Czongoradi) János felperes és Szíjgyártó (Zigarto) János között a közöttük létrejött megállapodás visszavonása ügyében ilyen határozat született. Mindkét fél bizonyítsa állításait. Szíjgyártó (Zigiarto) János bizonyítsa, hogy az Csongrádival való dolga véghez nem mehetett, mert ö akkor igen részeg volt, ez az öregasszony is ellenzetté, másnap ő is hogy éppen jött, felbontotta. Csongrádi is bizonyítsa, hogy Szíjgyártó János akkor részeg nem volt, sőt valakik az szerzésben voltak, azok sem voltak részegek, de megszólította, hogy nincs neki arra semmi gondja, ha mind megengedi is, melynek bizonyságára Csongrádi házánál 546. oldal annak áldomását is itták. Az adós levelet is, kit újonnan adott levette, az másikat is mingyárást kiadta volna, de az prókátoránál volt, másnap az végezés szerint 30 forintot mindjárt meg is adta neki. 1. Fogas (Fogas) János Takács (Takacz) Jánossal szemben azt a házat, amelyben lakik, és amelyet a szavahihető tanúk szerint is a szenátus engedelmével neki adtak és sok pénzért vásárolt, törvény szerint birtokolta. Ezt a határozatot a szenátus is jóváhagyta. 2. Asztalos (Asztalos) Lukács vallomást tett az összes fia nevében, miképpen az ő házának, mely a Szent Anna (szent Anna) utcában vagyon egy részét, úgy mint Piac (Piacz) utca felöl az kapuja sarkátul fogva alá az kert közéig örök áron adta túri (Thurj) Borbély (Borbelj) Jánosnak 15 forintért, amelyekről Borbély János kéri, hogy adják ki a leveleket. 3. Az özvegy elhunyt Macsari (Maczari) Dorottya testámentális leveleit, ahogy kiadták, érvényben kell maradniuk bizonyos támadókkal szemben, és 200 forint büntetést fizessen az, aki ezeket meg merné sérteni. 5. Az idősebb postamester felperes és András deák alperes között így határoztunk. A tanúvallomásokból kiderül, hogy az alperesek nem nyilván, hanem csak gyanúval mondták az szalonna veszését, az postamester háza népére. Tehát ha akarjuk, mindkét fél az mellől hittel menjenek el, az szolgálót hogyan megverte az ellen 20 forint erőszakon maradtak, hogy penig hasasnak is mondta, azt bizonyítsa reá újonnan. Maga személye ellen penig a felperes hogy mondottak volna valamit, semmit nem bizonyíthatott. 112
