Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

adta volt, soha egy pénzt is Kodormán Ádámnak meg nem adott, hanem azzal mind adós, ezen a napon a Dombai házánál törvény szerint megtörtént a végrehajtás. Az alperes, Dombai magát távol tartotta, pedig az alperes szerencséjének forgandósága miatt nem tudta végig vinni az ügyet. 316. oldal Április 27. 1. Dómján (Domjan) István Pallagon (Parlag) lakó szolgalegény, ki Párnás (Parnas) Pál az atyjafia Párnás Istvánnak ö miatta való haláláért megfogtatott volt és törvény szerint meg kellett volna halni, de sok jámborok törekedésére az törvényt hátrahagyván életét megengedte, köti fejére magát, hogy ez rajta kit fogságáért soha semmi üdőben, sem titkon, sem nyílván sem maga, sem más által Párnás Pálon, avagy atyjafiain és egy jámboron is bosszút nem áll, és meg nem emlékezik róla, kit ha meg nem állana ezen törvény szerint fejével érje meg. Május 1, szombat. 2. Az esküdtbírák szenátushoz fellebbezett határozatát Főnyi (Fonj) János és a bíró úr között arról, hogy bíró uram nem tartozik állatni azt az legényt, az ki Főnyi Andrásra vért mutatott, hogy az citáció mellett igen megverte, ebből az okból a szenátus ellenőrizte és jóváhagyta. 3. A bíró urak határozatát Kocka (Koczka) Pál felperes és Sáfár (Safar) István között a Sáfár István esküjének letevéséről, hogy ő Kocka Páliul az juhokat, mint szabados marhákat, úgy vette meg, kit sem fia, sem felesége akkor nem ellenzett, sőt az árának is több részét megadta, többegy holnapjának és mindazulta az ő szerencsén volt. Sőt még azt is, hogy városi ember lévén idegen társa reá nem volt, ezt a szenátushoz fellebbezett határozatot a szenátus ellenőrizte és jóváhagyta, és a Sáfár István a szék színe előtt az esküt személyesen szokás szerint letette és így végeztetett, hogy az eltévedt juhokat megtartotta. 4. Bakó (Bakó) Máté szolgája Kis (Kys) András Kántor (Kantor) Mátyással szemben bizonyos kár dolgában harmad napra feleljen. 317. oldal Május I. 1. Az esküdtbírák szenátushoz fellebbezett határozatát Borbély (Borbelij) Pál valamint felesége egyik részről, valamint Mészáros (Mészáros) Mihály között másik részről a fent részletezett eskü letevése ügyében a szenátus minden téren helyeselte és jóváhagyta. És mindketten, úgy a férj, mint a feleség szokásos módon rögtön letette az esküt. 2. Diószegi (Dioszegj) Pál szemben a Szegedi (Zegedi) Gáspár ügyével, egy ezüst aranyos kanna vagy váza tárgyában, mely eddig a felperes fivérénél, Szegedi Jánosnál volt elzárva, tanúkkal bizonyította, hogy ö Szegedi Janóstul még éltében örök áron az ezüst aranyos kannát megvette azon áron, az mint maga Szegedi János vette volt úgy adta neki is, pedig a fizetségről mégsem úgy áll teljesen a dolog. Nyilvánvaló, hogy az