Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

venni a pereskedésből, mivel pedig az említett peres háza a felperes asszonyoknak nagyatyai és nem apai, az említett adósságot az atyai javakból ki kell venni, az ősi házat pedig ettől a fizetéstől fel kell oldani, így határoztunk. Május 23. 3. Kati (Kathij) Gáspár ügyét a Gerlice (Gerlicze) István szolgálólánya, Luca ellen, mely ügy annak gonoszsága és feslett élete miatt keletkezett, valamint urának, Gerlice Istvánnak a szolgálólányához való parázna viszonya miatt és szemben a házasságtisztelő, és jó szándékú élettel, miután ifjúi pezsgésben elhagyta feleségét több tanúval bőségesen bebizonyították, és mindketten méltó büntetést szenvedtek. Először a szolgálólányt lófarokhoz kötötték, és utcaszerte vonszolták, mindkettőt megkoszorúzták. Az apát és az anyát, az igen rossz gyerek cinkosát és segítőjét karóval és súlyos vesszővel nyilvánosan megverték. 4. A bíró és az esküdtbírák szenátushoz fellebbezett határozatát Ádám cigány és Nyerges (Njerges) Mihály között a fent említett perben a szenátus minden téren jóváhagyta, és így határozott. Ádám cigány is állítson tanúkat saját védelme érdekében, hogy egyenlő esélye legyen. 252. oldal 1. A Mester (Mester) utcai Nagy (Nagj) János Bicó (Biczo) Mátéval szemben a korábban feljegyzett bizonyítás ügyében prókátorát visszahívta, hogy a következő bírói ülésen feleljen. 2. Tót (Thot) Mátyás felperes és a Német (Nemet) utcai Kádas (Kádas) János özvegye alperes között a felperes egy tehenének, melynek téli etetését az alperes vállalta, elvesztése kárának ügyében így határoztunk. A felperes a tanúbizonyságok alapján a maga személyében is esküdjék, hogy az ő tehene az alperesnek hitvány gondviselése miatt éhséggel elszakadozván holt meg. A határozatot az alperes a szenátushoz fellebbezi, megengedjük. 3. Zsidó (Sido) György Horog (Horog) Györggyel szemben tanúival bizonyítsa, hogy ő ez Szoboszlai (Zobozlaj) Horog Györggyel úgy árult meg az szénára, hogy elsőben kimennek látni, és ha szeretik, úgy veszik meg. De ők meglátván nem szerették, sőt maga is az szénával Horog György jelen lévén, tiltakoznak, hogy ők nem viszik. Vizsgálatot (kér). A fent írt levelek másolatai. Istené a dicsőség mindörökké, 1620. május 25. 4. Mi, Győri (Gieörj) Gergely Berényben (Berenj), Békés (Bekes) mellett lakozván, és Győri Gáspár, Győri Antal Jia, Békésen lakozó, adjuk emlékezetre ez mi jelen való levelünk által mindeneknek, az kiknek illik, hogy az mi vér szerint való atyánkfia bátyánk Debreceni (Debreczeni) Kerék (Kerek) László Istennek jó akaratjából az világból kimúlván ugyan Debrecenben, az minemű testamentumot javai felől tött elő nyelvével mindenekrül, az mint az testamentum levélben be vágynak írván, az szerint mi rólunk is vér szerint való atyánkfiairul megemlékezvén, az mi részt javaiból, úgy mint saját keresményéből kiszakasztván hagyott, úgy mint énnekem Győri Gergelynek