Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

negyven aranyat, az fiamnak Győri Istvánnak húsz aranyat, és énnekem Győri Gáspárnak is negyven aranyat, mely teszen egy sommában száz aranyat. 253. oldal Ezt az megnevezett száz aranyat, az mi megholt bátyánk testámentumosi Kerék György, ez Boros (Boros) István az mely felül még öt napon nekünk igazán éppen megadták itt Debrecenben, mely száz aranyat mi is kezünkhöz vettünk, és tőlök elvittünk, ez felelve harmad magunk fiaink leányunk és így mivel minden atyánkfiai és maradékunk felől, hogy mi ez száz arany forintért, kit felvettünk, soha sem Kerék Györgyöt, sem semminemű atyjafiait, és maradékit, se, sem az testámentumosokat, és senkit is sem magunk, sem más által, és semminemű szándékkal nem keressük, és meg nem háborítjuk, hanem azzal megelégítünk, az mit az jó atyánkfia minekünk az ő saját keresményébül hagyott, mind azzal az hatvankét forint adóssággal egyetemben, kivel neki adósunk voltunk, kit nekünk azon testamentum tételében megengedett, mely dologtok bizonyságára adtuk ez mi pecsétes levelünket. Kelt Debrecenben, a fent említett évben és napon. Velem szemben Mike (Mike) János esküdtbíró saját kezűleg, Csorba (Czorba) János Debrecen város esküdt írnoka saját kezűleg. Június 1. 1. Bornemissza (Bornemizza) János felperes és Szentpéteri (Zentpeteri) János alperes között bizonyos kölcsönösen gyalázkodó szavak vétsége ügyében így határoztunk. A vita beszédében mindketten hasonlóan tett és mondott szitkokat szenvednek, de inkább azért, amit az alperes nem a személyére, hanem a felperes anyjára mondott, a lányát kurvának nevezvén, s ezt tanúkkal bizonyítván, nyelvváltságként 20 forintban marasztaljuk el és terheljük meg. A határozatunkat az alperes fellebbezi a szenátushoz felülvizsgálat végett. 2. Miklós cigány, Váradi (Varadi) Farkas vajda unokája az megfogott Nagy (Nagi), avagy Varjú (Varjú) István négy legénye heted magával jámbor magyarokkal esküdjék reá, hogy ő volt egyik az, ki az ő három lovát elvonta ez (?). Harmad napra. Hitit benne hagyta Miklós vajda, és ennek törvényére reá nem írt. 254. oldal 1. Ilona, az erdélyi (in Transilvannia) Kocsis (Koczis) Bálint feleségének, aki a debreceni (Debreczeniensis) nemes Szíjgyártó (Zigiarto) Andrásnak a leánya a Pályiban (Palj) és Újlakon (Újlak) lévő szőlők és örökség peres ügyében, mint ősi javak ügyében melyeket az öccsei elidegenítettek, mivel eddig éretlen és kiskorú volt, az alperesek, Kádas (Kádas) István, Szíjgyártó (Zigjarto) András és Tolvaj (Tholvaj) János nemes személyek által tiltakozik a rend szerint való Bihar (Bihariensis) megyénél, így tovább is küldjük. 2. Baranyai (Baranjaj) György deák Felhalmi (Felhalmi) Gergellyel szemben a gyűlés javaslatára bizonyítsa tanúkkal, hogy tudniillik az édeasnyját Felhalmi Gergely ő neki ugyan egyenesen kurvának szidta, hogy penig az sövénytámaszt helyérül kihányta, ezért 6 márkában marasztalják el.