Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

elfogatta. Tisztes férfiak közbenjárására azonban, úgy mint Főnyi (Fonj) János, Szűcs (Zücz) Márton, Szálai (Zalaij) János és negyedikként Szabó (Szabó) György kezessége által elengedik azzal a feltétellel és kikötéssel, hogy tudniillik egy bizonyos napon az ö említett ura eljön, az ő jelenlétét és megjelenését a bíró úr törvény szerint nyilvánosan kihirdeti, és törvény szerint a jelenlévőről határozatot mondanak. 2. Tekintetes Mike (Mike) Pál és János a Kötelesi (Keötelessi) Pál kezesei Komáromi (Comaromi) Istvánnal szemben tiltakoznak, mivel a törvény az említett Pált felmentettnek tekinti és őket is a kezesség terhe alól mentesnek mondják. 3. Csaplár (Czaplar) János felesége gyámjaként egyik részről, valamint Bogárdi (Bogardi) János a meghalt Szilágyi (Zilagi) István javai felőli perlekedésének dolgában, valamint az ő felesége között, akit tudniillik perbe hívnak így határoztunk. Először az Bogárdi János tanúi közül egyik, Nagy Mihályné Ilona kivétetik, mivel a tanúk bebizonyították, hogy lopott, ezután a javak felőli gyámkodást egyik félnek sem engedik meg a végrendeletek. így sem a meghalt férjnek, sem a feleségének az ügyei nem megfelelőek törvény szerint, sőt semmisnek tekinthetők, azoknak a javaknak megvannak az megfelelő gyámjai. Az árva fiúra a Csaplár János felesége, vagyis nővére viseljen gondot, aki a sajátjából, és nem a fiúéból visszaadta és visszatette azokat a javakat, amelyeket még életében neki hagyott, vagyis 16 forintot és egy kopott bundát, amit közönségesen binzvának (?) neveznek 4. Orosz (Orosz) János felperes és Erzsébet, a meghalt Orosz István özvegye között a szerzett és szétosztott atyai javak ügyében így határoztunk. A tanúvallomások alapján eléggé nyilvánvaló, hogy a megholt Orosz Istvánnak valami javai maradtanak, mindenek maga saját keresményt, az is, hogy az házból is az édesanyját és Orzsét teljesen kielégítette. Tehát testamentuma helyén maradván, az mit nekik hagyott azzal kell megélégedniök. 373. oldal 1. A nádudvari (de Nádudvar) Nagy (Nagi) György felesége tanúinak bizonysága szerint Dékány (Dekanj) Jánossal szemben az említett meghalt vénasszony, Vince (Vincze) Györgyné szerzett javainak ügyében, melyek Dékány János házánál vannak, a vérrokonság bizonyításában az esküt a maga személyében letette, és az említett halottnak javait törvény szerint elnyerte. 2. Kutasi (Kutassij) János Bátori (Bathori) Mihály deákkal szemben bizonyos dologban esküdjék arról, hogy ö Bátori Mihálnak az 12 forintot még ez elmúlt ősszel az széna fejében adta, az mely szénát kimenvén mindketten kétfelé mertének, és mind attul fogván az ö szerencséjére állott ott, kitül most eltiltotta. 3. Balog (Balog) Bálint a két örökössel szemben az elmúlt időben történtekről a maga változatáról a tanúk bizonysága szerint harmad napra esküdjék meg, hogy az ö takarói nem ő miatta vallották az kárt, hogy kiér veszett búzájok, mert az mint ő fogadta harmad napra maga mind fiastul, marhástul kimentenek az nyomtatásra, de azok ki nem mentek. 4. Az idősebb Szappanos (Zappanos) asszony csordapásztora Jósa (Jósa) Györggyel szemben keletkezett egy asztag búza kára felől az esküt a szék színe előtt szokás szerint letette, hogy Jósa György szénáját nem szántszándékkal etette, sőt elalmozta is inkább.