Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1610, 1618-1619 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 38. (Debrecen, 2007)
6. Fura (Fura) István Muszka (Muzka) Györggyel, urával szemben a bizonyságok kiegészítéseként esküdjék a maga személyében, hogy az peres szolgája vasvillával való sértegetése miatt veszett el megbénulván őneki 28 forintot érő lova. 198. oldal 1. Nemes Kárló (Karlo) Katalin asszony, a Fodor (Fodor) Benedek, a váradi (Varadiensis) vár számvevője felesége felperes és Forgó (Forgó) Miklós alperes között két régi atyai szárazmalom ügyében, miután mindkét fél megújította perét így határoztunk. Mindkét fél tanúkkal bizonyítsa állításait. Fodor (Fodor) Benedekné, Katalin asszony azt, hogy az mely két peres száraz malmokat az megnevezett helyekben ő Forgó Mikióstul perel, az ő atyja Kárló András östül maradt jószágból vette volt azokat az mely malmok nem puszták voltak akkor is, hanem jártának, s nem az ő atyjok adósságáért adták volt el az ő édesanyja és Tót (Thot) Györgyné. 2. Forgó (Forgó) Miklós ellenben bizonyítsa azt, hogy ha az östül maradt jószágból állottak is az malmok, de még az atyja, Kárló (Karlo) András idejében megosztoztanak volt az anyjával és öccsével Kárló Pállal, s azok az malmok Kárló András számára maradtanak, Kárló András penig még éltében igen megfogyatkozván, halála után osztán az édeasanyja és Tót (Tot) Györgyné nénjek úgy adták el az Kárló András adósságáért, mert még magokat is ez Tót Györgyné nénjek tartotta táplálta míg élt. 3. Nemes Nyüvedi (Njvedi) Menyhért alperes a váradi (de Varadino) Nestai (Nestaij) Balázs feleségével szemben bizonyos aranytárgyak ügyében, melyet zálogba adott esküdjék arról. Hogy az mely ezüst pártaövet ez Nestai Balázsné ő rajta keres, Nestai Balázs ő neki köles árában az többit megfizetvén, volt adós 21 és fél forinton, azt hogy törvénnyel karta rajta keresni, úgy adta az peres pártaövet neki zálogban, úgy hogy az huszonketted fél forinthoz adott negyed fél forintot, és így teljesen az pártaövet örökös jogon adtak neki 25 forintot nem kiváltó zálogban. 199. oldal 1. Varga (Varga) Balázs fia, Pál felperes és Kovács (Kovacz) Györgyné és fia Miklós között bizonyos erőszaktétel miatt így határoztunk. Mindkét fél bizonyítsa állításait. Varga Pál azt, hogy mivel az ő marhájokat az szabad mezőn nem kártételen, ez Fejér (Feier) György vejével megfogták, azért ment hozzájok, hogy tőlök onnan elhajtsa, semmi gonoszt nekik nem szólván, zok penig hatalmasul reá támadván hatalmasul kétszer verték le az földre, karjait megrontották. 2. Kovács (Kovacz) Györgyné ellenben bizonyítsa, hogy Varga (Varga) Pál szántszándékkal ütötték az ő marhájokat az ő szűreiken való kártételre, mikor penig oda ment is reájok ő adott minden háborúságra okot, mert legelsőben is az lelkével rútul megszidván őket, Pál ütötte agyon az vasvillával Ivák (Jvak) Miklóst. Vizsgálatot (kér). 3. Tót (Thot) András a tisztes Somjai (Somjai) Anna, a néhai Makón (im Makó) lakó Göcsme (Geöczme) László özvegyének kérésére és annak jelentésére szokás szerint letette az esküt arról, hogy az mely háromszáz forintot ez Göcsme Lászlóné ő rajta keres gyámjával, kit az tolvajok Makón laktában hozott felvivén tőle elvittek volna, úgy hogy az tolvajoktul megmaradván azután veszett volna el, és az szomszédságokra gyanakodik, minthogy ős ellenbeli szomszédja volt, ő sem el nem vötte, sem nem tudja ki vitte volna el is. Miután letették az esküt vele szemben felmentették.
