Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1610, 1618-1619 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 38. (Debrecen, 2007)

az feleségének azt. mondták, hogy meggyógyult, bár ne küldje ismét, azután magok azt izenték, jöjjön ki úgy mondta mikor az ménest elosztjuk, keressék együtt maguk is. 111. oldal 1. Vida (Vjda) Bálint Új (Uij) utcában lakik, és vagyon tíz esztendeje, hogy az varason szolgált, sőt miulta adót fizetés vagyon tíz esztendeje tiltakozik, mivel az földesura az atyjának őtet is keresni akarja, úgy mint Bihari (Bihari) Ferenci (Ferenczij) Albert, hogy ő most is beíratja magát az város könyvében. 2. Demjén, a Szabó (Zabo) Demjén fia minden arany és ezüstholmikat, a házat és a házhoz tartozó bármily néven nevezett ingó és ingatlan dolgokat, név szerint egy ezüst pártát, 350 forintot, tudniillik az atyai javakat, nehogy akarata ellenére valamilyen adósság miatt elvegyék, és mostohaapjánál, Szabó (Zabo) más néven Deák (Deák) Mihálynál épségben megmaradjon, eltiltással letiltja ezen írás tanúsága szerint. 3. Nagy (Nagj) Gál (Gal) Anna, a Dombai (Dombaij) Mihály felesége 12 forint adóssága miatt egy adós embernek a házánál lévő gabonáját, valamint egy (köznyelven szólva) posztómentét tilt le adósságának megfizetéséig. 4. Gebei (Gebeij) Tamás Nagygútról (de Nagj Gut) miután átadta Fűzi (Fuzj) Benedeknek nyilvános üzenetét ilyen vallomást tett. Hogy az mely pénzzel neki adós Bolgár (Bolgár) István, Fűzi Benedeknek hajtott abból szolgalatjáért 25 forintot, ki szintúgy megvehesse Fűzi Benedek, mint ő maga. 5. Sápi (Sapij) Pál szoboszlai (Zobozlaj) hajdú Ugrony (Ugronj) Ambrusné asszonnyal szemben nem tett esküt és nem adott segítséget arról, hogy ellopott gyámjának gondviselését Kassán (Cassa) Ugrony Ambrusné, kinek ő szekerese volt felvállalta volna, és ő miatta lopták volna el tehát elmaradott kereseti mellől. Január 31. 6. Orosz (Oroz) János felperes Pereki (Pereki) Mihállyal szemben bizonyítsa tanúkkal, hogy mikor az ő idesatyjátul maradt házát az bátyja Orosz István és az édesanyja elvették, akkor 112. oldal akkor ő igen törvénytelen korú gyermek volt, és azért nem ellenzhette, neki hite akaratja nélkül adták el, kit mostan vissza akar váltani. 1. Csizmadia (Czizmadia) Lukács Nagy (Nagj) Tamásné Zsófia asszonnyal szemben érvekkel bizonyítsa, mikor ennek előtte az házat, az Sántaközi (Santa koz) mellett valót tíz esztendővel ő Nagy (Nagj) Tamásnétul periette, s míg az per függőben vala, általküldésre is bocsátták, ez üdő alatt hogy megértette, hogy Nagy Tamásné az házárul: ez Borbély Boldizsárnak akkor is tiltotta, hogy el ne adja. Sőt maga nyelvével is azt mondta Nagy Tamásné, mondtam én Borbély Boldizsárnak ne búsíts jó Boldizsár uram, ne kérd az házat, mert engemet megtiltottanak az eladásaiul. Tanúi mellé ha szükség maga is esküdjék, ő miatta vagyon az házban száz forint kár. A felperes asszony fellebbez a szenátushoz, de nem küldik tovább. 2. Kerékgyártó (Kerekgjarto) Csizmadia (Czizmadia) István és Szegedi (Zegedi) Bálint deák között így határoztunk. Mivel maga is vallja az szék szerint, hogy bosszúságából ő adta be Bálint deákot az harmincadosoknak. Kerékgyártó István ezért Bálint deák is szabad vele, ha mindjárt kihányja házából is. Az mi kárt keddig furdalkodásával tött,