Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1599 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 37. (Debrecen, 2006)

BEVEZETÉS A XVII. század két záróéve lényegbevágó változást hozott Debrecen életébe és fokozott diplomáciai tevékenységre késztette a város vezetőit. A város államjogi helyzete változott meg azzal, hogy a tizenötéves háborúnak ezek az évei a királyi Magyarország számára elég sikeresek voltak és az erdélyi fejedelemség és a bécsi udvar között a korábbiaknál szorosabb viszony jött létre. Igaz, hogy Eger török kézre kerülésével Szolnok vára fenntartásához való hozzájárulás mellett Egerhez is szolgálatot kellett teljesíteni, de a korábbi szultáni athnamékban megállapított viszony lényegében nem változott, a hódoltság azért némi védelmet jelentett a portyázó zsákmányoló tatár hadak ellenében. Annál súlyosabban esett latba - s ezt érzékelték a város vezetői is - hogy a felső-magyarországi királyi hadak német generálisai a törökkel való kapcsolatot gyanúval nézik, hiába látta el a város rendszeres hírekkel őket. Erről bőven szól Nagy Lászlónak a tanulmánya, amely elsőként részletesen tárgyalja a két hatalom ütközőpontján lévő Debrecen ilyen tevékenységét.

1 A város vezetői felismerve a változó hatalmi helyzetet igyekeztek a királyi hatalommal is biztosíttatni a Báthori István fejedelem és lengyel király által adományozott jogokat az általa kibocsátott adománylevelek magyar királyi megerősítésével.

2 A jegyzőkönyv egy bejegyzése árulkodik erről. A vásárok színhelyének újból szabályozásával - a város piacáról újból az utcákra való helyezésével- kapcsolatban az összes Báthori István által kiadott oklevelet kívánta a magyar királlyal megerősíttetni. „Mind az által ... az Úristen orszagounkat megh chendesittethetj ... kiket az nemet chiazarral megh kel confirmaltattnj, "

3 A kezdeti tárgyalások már az előző évben megkezdődtek. Mátyás 1599. november 21-én kelt levelében védelmet ígért a városnak, a királyi generálisok, elsősorban Basta György jogosulatlan adókivetései, sarcolásai ellen. De a legnagyobb siker csak 1600-ban következett be. Rudolf király lényegében véve egy oklevélben foglaltan megerősítette a magyar királyok által adott minden oklevelet és felruházta a várost - csak a királyi szabad váró sokat megillető címerhasználati joggal.

4 Az oklevelek szerzésében Mészáros Benedek, Kun István szenátorok és Tibay András jegyző jártak az uralkodónál. Mindkettő már korábban is volt 1 Nagy László: Debrecen a nagyhatalmak ütközőpontján. In: Debrecen történe. Szerk. Szendrey István. I. kötet. Debrecen, 1984. 322. s köv. 1. 2 Báthori István által adományozott kiváltságok. HBMLT. Évkönyv. XXIX. Debrecen. 20022003. 16-18. — ezekben a hónapokban kezdődtek meg a tárgyalások I. Rudolffal és a királyi Magyarország helytartójával, Mátyás főherceggel a korábbi királyok és Báthori István által kiadott oklevelek megerősítéséről. 3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, IV. A. 101 l/a. Magisztrátusi jegyzőkönyvek (Mag. jkv.) 5. kötet. 1599. 668/2. reg. 4 Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város története. Debrecen, 1874. 224-226.1.