Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1599 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 37. (Debrecen, 2006)
szenátor, Duskás István és Nagygál István a következő években, mint főbírók vezetik a várost. 5 A királyi kiváltságlevelek elnyerésében nem kevés szerepe van annak is, hogy a város vezetői rendszeresen hírekkel látták el a királyi hadak parancsnokait. Erre bőségesen szolgál adatokkal Nagy László tanulmánya. 6 A város lakosságának vagyoni állapotáról részletes adataink vannak az 1599-ben megejtett adóösszeírásból, amely név szerint és az adóösszeg feltüntetésével sorolja fel a debrecenieket. Ebből 1264 lakos nevét ismerjük, s ezen az alapon Szendrey István a város lakói számát tizenkétezer főnél is többre becsüli. Megállapítja azt is, hogy a 66 szenátor közül csak 44 szerepel az összeírásban, az esküdtek közül is hiányzik nyolcnak a neve. Erre a hiányra valóban nem tudunk magyarázattal szolgálni. 7 Az idézett dézsmajegyzék és a jegyzőkönyvben előforduló perösszegek azt mutatják és bizonyítják, hogy Debrecenhez hasonló népességű város sem a királyi Magyarországon, sem az erdélyi fejedelemség területén nem volt, és hogy a háborús viszonyok ellenére az utóbbi félévszázadban a vagyonosodás sem állott meg. A vagyonosodás alapja az áruforgalom, és a pusztai állattartás. A napi szükséglet kielégítése mértékéig a város örökös határán állandósult a határhasználat rendje, a „ház után való földek" osztásával. * * * Az 1599. évben íródott jegyzőkönyvet 8 a korábban megjelentekhez hasonlóan adjuk közre. A magyarul íródott szövegrészeket kurziválva és betűhűen, a latin bejegyzéseket regesztázva közöljük. A tartalmi kivonatoknál zárójelben () tüntetjük fel a vezeték-, illetve szükség esetén a keresztnevek jegyzőkönyvben olvasható alakját, valamint a latin szövegben lévő magyar kifejezéseket. Minthogy a nevek írásmódja ekkor még nem rögzült, gyakoriak a betűváltozatok. (Ezeket a névmutatóból lehet nyomon követni.) A jegyző a magyar nevek írásában sokszor gondatlan volt (pl. u-betű az ü-től nem különböztethető meg). Ezért a pontosan beazonosít hatatlan nevekre kérdőjellel hívjuk fel a figyelmet. Minden bejegyzésnek oldalanként 1-el kezdődő sorszámot adtunk a visszakereshetőség könnyítése érdekében. A mutatók is e sorszámok segítségével használhatóak. A jegyzőkönyv utolsó lapjai rendkívül sérültek, vízfoltosak, kitörtek, hiányosak, rosszul olvashatóak, vagy olvashatatlanok. 5 Mag. jkv. 1599. 571/1-2; 572/1. reg. 6 Nagy László: Id. mü. 322-323.1. 7 Szendrey István: Debrecen, a mezőváros. In: Debrecen története. I. kötet. 1984. 234-236. 8 Az 1599. évi jegyzőkönyv egy kötetbe van kötve az 1594-től íródott jegyzőkönyvekkel. A kötet restaurált. Jelzete: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, IV. A. 101 l/a. 5. kötet.
