Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1608-1609 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 36. (Debrecen, 2005)
úgy határoztunk, hogy mivel az tanúk nyilván behozzák, hogy volt östül maradt jószágh Pető Gáspárnak, az öccse Pető István is hozott aranygyűrűt mit Erdélyből (Erdei) annak felette osztozatlan atyjafiak is voltának, annakokáért az Pető Gáspár napa, hite szerént adjon elő mindeneket, és az mely jószághot Pető Gáspárné Anna asszony megismer benne, hogy östül maradt jószágh, az vagy Pető István hozta marha, hite szerént válassza ki, és osszák három felé, egyik része Pető anyjáé, másik Pető Ferencé, harmadik az Pető Gáspár maradéki legyen. Az mi az atlasz szoknya dolgát nézi eskedjék Gyötre Mátyásné, hogy Pető István az bátyja ü neki adta volt, és az bátyja Pető Gáspár eladta, s min adta el, ha megesküszik az Pető Gáspár jószágából kivétetik. Táncosné fellebbez a szenátushoz, továbbküldjük. 1. Koszorús (Kozoros) Ferenc társaival együtt adja elő harmad napra a bizonyítékokat. 2. Nagy (Nagj) Bálint János Angyalházi (Angjalhazi)Pállal szemben először nem jött el. 3. Ugrón (Ugrón) Miklós Tisza (Tiza) Ambrussal szemben először felszólítva nem jött el. 4. Angyalházi (Angialhazi) Pál Kása (Kasa) Mártont prókátorának állította. 5. Somogyi (Somogi) Gergely felperes Vitális (Vitális) Menyhártné ellen bizonyítsa megh, hogy az ura szolgalatjában 12 forinttal, pénzzel adós. Harmad napra. 487. oldal December 12. 1. Újfalui (Ujfalwi) Imre váradi (Varadiensis) prédikátor felperes és Kádas (Kádas) Jakab alperes között az Éles (Eles) Borbála pénze körüli, a felperes úrnak rágalmazása és szidalmazása tárgyában így határoztunk. Hogy noha kétségh Imre uramhoz, mint fő lelkipásztorhoz soha semmi dologból nem volt köze mind azáltal sokszor az eszes ember is megfogyatkozhatik, és min hogy mind az magha nyelve vallásából, mind az tanúkból megtetszik, hogy Imre uram az Éles Borbála pénzét kétszer adta ki Kádas Jakabnak idő múlással, s az ládát megnyitotta, az gyanúságot ü kegyelme magáról különben el nem vetheti, hanem Imre uram harmad magával esküdjék megh, mentse maghát, hogy ü nála az Éles Borbála az Kádas Jakabné anyja jószágában valamennyi volt, ezüst, arany, marha, hogy készpénzt, valami volt azt épen és igazán kiadta. Ha ükegyelme megesküszik Imre uram, és így megmenté maghát, így Kádas Jakabnak a maga beszédének nyelvén, az az 20 forinton maradott, és elmarasztaltatott. Ezzel a határozattal legyen kihirdetve. Ezek után ily módon egyeztek meg. Mivel Kádas Jakab elengedte, hogy ő maga Imre uram egyedül esküdjék, és ő is a nyelvét 20 forintra hagyta. Ez a végzés. Újfalui Imre úr egyedül a maga személyében hiteles esküvel mondotta a szék színén és úgy tette le az esküt, hogy ü Éles Borbálának minden jovait kiadta Kádas Jakabnak az 20 forinthot ü is megengedi. 2. Annak felette Jakab és feleséghe arra kötik magokat, hogy ennek utána Imre uram se titkon se nyilván nem gyalázzák, az mellyek cselekedve mingyárást nyilván 20 forinthon maradva reá bizonyosodván, ez mellyet megkövetek egymást. 488. oldal 1. Esküje alatt előadja Ötvös (Eottweos) István esküdt miszerint ő bírói megbízással Szabó (Zabo) más néven Kobak (Kobak) Tamás kérésére az ö és Kerékgyártó (Kerelgjartho) Miklós szőlőjének kapuja és földje bizonyos részének megállapítása végett kijöttek, és ott Szabó (Zabo) Gergely, Torma (Thorma) Miklós, Jób (Job) Jakab, Gazdag (Gazdagh) Gáspár szenátorok és néhány más odahívott ember jelenlétében megállapodtak, és a földet így helyesbítették. Tudniillik, hogy az mely öregh és kis részt az ü szőlejökre bejárnák, azt az nagy kaput és kis ajtóth ketten közel tartsák. Az földön utat nyitassanak, az hol nyitották,
