Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1606-1607 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. (Debrecen, 2002)

hitvesnek 32 forintot tegyen le és törlesszen, és így végül a házból ki kell költöznie, és Szabó, más néven Borsos János szokásos módon tartsa meg a házat, és minden más javakat, bármiképpen is nevezték, a hitvesnek a javait, amelyek egykor Borzán Gáspárt illették és illessék, és Bors (Bors) János nem tartozik megfizetni azokat, de legyen elégedett a házzal a leírtaknak megfelelően. 30. oldal 1. Eszes Dalos (Dalos) András Debrecen (Debretzen) város telepesei közé költözött, ezért a debreceni polgárok soraiba bevettük és beírtuk. 2. Derecskéi (Deretskej) Toldi (Tholdi) Balázs felperes, és Keresztes (Kerezthes) Balázs valamely marha, mi az mezőn elveszett kos kára dolgából, és kárának ez az törvény. Hogy mivel az ü kosán azelőtt találta Toldi Balázs az Keresztes Balázs marháját, azután az Puskás (Puskás) Jánosét, és azzal megalkutt, azért minthogy azzal megszerződött az hely és falu törvénye szerint Keresztes Balázs mellől elmaradt, mert Puskás Jánost kellett volna az egész kárért keresni, ő keresett volna társat melléje. 3. Bóna István Barlán (Barla) letelepedve személyesen vallomást tesz, hogy valamiféle só árában és Csóka (Tsioka) Gergelyért, Tót (Thott) Mihályért és Fodor (Fodor) Miklósért ő maga kezességet vállalt, de már Fodor Miklós teljesen kifizette, sőt a kezességtől és a hitelezőtől is megszabadította és megnyugtatta velünk szemben. 31. oldal 1. Nagy (Nagj) Istvánná Szabó (Zabo) Péterné ellenében a fellebbezést a legközelebbi ülésen be kell mutatnia. 2. Árva (Arwa) György tiltakozik a törvényszék színe előtt szokásos módon ,hogy ma február 3.-a van, a nemes Rúzsa (Ruza) János János nevezetű szolgájával azt a bizonyos lovat elcserélte, és a cserében ez a bizonyos János úgy felelt, hogy a ló szabad, de a János nevezetű a következő nap ellene mondott, hogy a ló nem cserélhető, és annak visszaadni nem lehet, sőt így szabadkozik, hogy mivel három nappal előtte visszaadni nem lehet, saját kérésére nem tud változtatni. 3. Tiltakozik Szabó (Zabo) Mihályné, hogy Nagy (Nagj) Mártonné saját mostohaanyja fellebbezett ellene, s a bíróilag megszabott időre azt nem vizsgálták felül. 4. A néhai Köles (Keoles) Bertalan özvegye, mint felperes és Ágota leány, mint alperes között a len lopásának ügyében ilyen határozat született, amit a felperes elegendő tanúval bizonyított, hogy Ágota leány az ő lenjét ellopta és áruba bocsátotta: és bár a leány most is tagadja, hogy titkon elvitte, azt állítja, hogy az asszony de valójában nem tudja azt bizonyítani. 32. oldal Sem az asszonyt, akitől elvitte, senkit nem volt képes meggyőzni. Sőt maga Kölesné (Keolesne) asszonyom esküdjön Ágota szolgálólány fejére az emberek színe előtt, végül azt a szolgálólányt kalodába kell zárni. 1. Mivel a bírói ítéletet kihirdették, és a törvényszékről elbocsátották, késlekedés után maga Ágota a törvényszék elé járult személyesen, élő szóval vallomást tett, hogy a felperes lenjét ő maga titkon ellopta, ezután a vallomás után kegyelemért esedezett, de elutasították. 2. Nagy (Nagj) Mártonné asszonyom szemben Szabó (Zabo) Mihálynéval a legutóbbi törvényszéki ülésen felülvizsgálat végett a szenátushoz fellebbezett, gyűljenek össze és tárgyalják újra, és tovább nem halasztják. 3. Gorbol (Gorbol) Miklósné kívánja az procatora által, hogy Gorbol Györgyné az mely jószágot az ura Gorbol György az ő gondviselésére hogy ü adott közkézhez, mert az asszony száz forint kötél alatt fogadást tett, hogy az felperesek hit nélkül sehová nem teszen, hanem hitekkel cselekedik, az kötéshez magát nem tartotta, azért az 100 forintért kötél maradtságon elmaradt, és ahhoz nem tartotta magát, az jószág is adassék közkézhez, Gorbol Györgyné Margit asszony az feleletét jóvá kívánja, de mert hogy ez dolog kötelet is néz, és ezféle kötél dolgát írva nem szoktak adni, sem az jószágot nem a magok kezéhez kérik adni, hanem közkézhez írva nem kívánhatja az alperes, hanem harmad napra feleljen