Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1606-1607 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. (Debrecen, 2002)

2. Szűcs (Zeots) Gáspár Szűr (Zwr) Boldizsárnak marháját tartja 100 forintra. 3. Nagy (Nagj) Dénes nagymáriai (Nagj Mariaij) felperes és debreceni (Debretzeni) Kovács (Kowats) Pál alperesek között törvény mondatott, miért hogy Nagy Dénes azelőtt való időkben Derbörmösön (Derbeormeos) laktában, és viszont Kovács Pál lakott Kamaráson (Kamaráson), Nagy Dénes adós volt Kovács Pálnak falu borát két forinton bort kévána, Kovács Pál nem tagadá az adósságot, hanem azzal menté magát, hogy ü nem maga számára vitte az bort, mert igyon, de te, Nagy Dienes akkor is megkérdel engemet azon, hogy ha magamnak viszem az bort, mert én nem adnék te számodra, én mondám, nem én számomra, hanem az én asszonyom számára, tudod, hogy ü szolgája vagyok, és miért hogy Kovács Pál az adósságot ilyképpen tagadja, az törvény meg 153. oldal esküdte Kovács Pál ez formán, mely törvény beíratá Nagy Dénes, hogy jövendőben az asszonyt keresi. Június 18. 1. Ádám (Adam) Jánosnak debreceni (debretzeni) Fehér (Fejér) Györggyel való törvényét a protokollumban beírva találtuk, miért hogy Ádám (Adam) Jánosnak Fehér György hitével kelletik megadni, de mikor megfizetett Ádám Jánosnak Fehér György bíró uram előtt fizetett akkor Ádám János felé nem volt, hanem az urát ezelőtt Ádám János Rác (Ratz) Balázst vallotta vala bíró uram előtt, hogy Rác Balázsnak úgy adja meg Fehér György az adósságot, mint magának Ádám Jánosnak, azért megadta és protestált Fehér György. 2. Herpályi (Herpali) Péter Kása (Kasa) Mártont vallja ügyvédjének Varga (Vargha) István ellen. 3. Nemes (Nemes) Gáspárné, Erzsébet asszony Imre deákot vallja prókátorának, Hajtó (Haito) Máté és Hajtó Pál ellen. 4. Sós (Sos) Ferencné és Hajtó (Haito) Péter Hajtó Jánost vallják prókátornak, Hajtó Máté és Hajtó Pál ellen. 5. Hajtó (Haito) Péter vallja prókátornak Hajtó Jánost Bakla (Bakla) Lukács ellen. 6. Fodor (Fodor) Miklós vallotta prókátornak Kása (Kasa) Mártont Borbély (Barbel) András ellen, úgy határoztunk, hogy vessenek számot harmad napra 11 forintról, azonközben ismét Borbély András harmad napra bizonyítsa meg, hogy az szeg és fa hordáskor ugyan társul hordottak el mind elfogyásig. 154. oldal 1. Szegedi (Zeghedi) Mihály deák Törősdi (Theoreosdj) Mihálynak tartatta marháját 4200 forintig. 2. Poroszlai (Porozlaj) Kun (Kun) Mihályné, Anna asszony özvegy mostan debreceni (debretzeni), kinek egy fia Kun Miklós, megöletett halápi (halapi) Molnár (Molnár) Istvántól az debreceni mezőn, kinek haláláért egy ideig Molnár István Bodófában (Bodofa) esett volt, de sok jámbor barátot és atyjafiait hozzá kérvén itt Debrecenben (Debretzen) Molnár István, hogy az megöletett legénynek az anyját hoznák békességre lenni engedelmes, mely dolgot az asszony és Molnár István között sok törekedéssel véghez is vittenek ilyen módon, hogy Molnár István az legény haláláért adjon az asszonnak negyven magyar forintot, és bíró uram előtt megbékéljenek ilyen formán, hogy az asszony, Kun Mihályné, az ü fia Kun Miklós haláláért Molnár István soha törvénnyel nem keresi soha, sem ő maga, sem más atyjafiai, sem semminemő hatalmasul, sem nyilván, sem titkon, semmi úton, és Molnár Istvánnak soha kárára, ártalmára, halálára nem igyekszik, sőt mindenek ellen feleljen, hogy soha erről meg nem emlékezik, viszont Molnár István is magát kösse, hogy ü ezt cselekedvén rajta vett pénzt meg nem kévánja, és soha róla meg nem emlékezik, és asszonyom, sem atyjafiai sem titkon, sem