Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

feljebbviteli fórumnak. Utasításba adta, hogy jobb módú személyt állítson kapitánynak,"olyat, aki féltse maga tisztségét." A hajdúvárosok "fő- és vice kapitányok, hadnagyok, főlegények és minden rendbeli hajdúvitézek" 1627-ben hitlevelet adtak neki. Azt is tudjuk, hogy halála előtt athnamét kért a szultántól a hét hajdúváros védelmére. A szultán ezt meg is ígérte, feltételül kikötve, ameddig hűségesek lesznek az erdélyi fejedelmekhez. 23 Bethlen Gábor halála után a hét vármegyével ismét királyi uralom alá kerültek, de a hajdúk állásfoglalása mindkét állam számára fontos volt. A Brandenburgi Katalint támogató kormányzót, Bethlen Istvánt Murteza budai pasa erősen támogatta, hogy a hajdúkat a tiszántúli három vármegyével ne adja vissza az uralkodónak. 24 Végül a hét vármegye visszacsatolása 1630 első felében megtörtént, de ifj. Bethlen István és sógora, Zólyomi Bálint a hajdúkat Rákóczi György pártjára hajlította, s a hajdúk egy része az uralkodóra teendő hűségesküt vonakodott letenni. A nagyobb rész azonban reverzálist adott, s nyár és kora ősz a két pártra szakadt hajdúság összecsapásával telt el. De amikor Várad is Rákóczi kezére került, a hajdúvárosok az erdélyi fejedelem pártjára állottak. A hajdúk megfenyegették a királyi várőrség által védett tokaji várat is. Eszterházy Ferenc a vár védelmére a Tisza bal partján Rakamaznál sáncot épített, de 1631 tavaszán a hajdúk a sáncot öt órai ostrom után elfoglalták a menekülő őrség nagy része a Tiszában fúlt. A csatavesztést követő kassai szerződés Rákóczi Györgyöt a fejedelemségben megerősítette. 25 A hajdúk lecsendesítésére II. Ferdinánd amnesztiát hirdetett a lázadóknak, megígérte, hogy a hűségesküjük megszegése feledésbe megy, ha újból felesküsznek. A reverzális szövege újból emlékezetükbe hozta, hogy a hajdúk tulajdonképpen végvári katonák, "úgy laknak azon helyekben, mint végvárakban". Közvetlenül az uralkodótól és utána a kassai főgenerálistól függenek, mikor a városbeli "kapitányság akármi okból vacálna, (megüresedik) kapitányt tőle kérjenek" (5.p) A főkapitány tudta nélkül maguk közé senkit be nem vehetnek, szolgát, jobbágyot, bujdosó tolvajt vagy latrot. (7.p) A városba befogadottak nyilvántartására "minden városban bizonyos gazdák legyenek," azok nevét a főkapitánynak be kell jelenteni. (9. p.) 26 Ezt követően hirdette meg az uralkodó Eszterházy Miklós nádor közbenjárására az amnesztiát és megerősítette minden kiváltságukat amelyekkel eddig éltek. 27 Még abban az évben három város külön-külön királyi adomány levelet kapott. Szoboszló és Dorog adománylevelében le van rögzítve, hogy "lovon, jó készületű fegyverrel a táborban bármely ellenség és támadó ellen egy folytában két hónapig zsold nélkül, annak letelte után, ameddig szükséges 3 magyar forint 20 dénár zsold mellett szolgálni tartoznak. Közvetlen elöljáróik a tokaji, kallói és szatmári várak kapitányai. A fegyelmi ügyekben hozott ítéletet a kassai hadbíró elé fellebbezhetik. A