Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

harmadik diploma pedig lényegében Böszörménynek a kiváltságos városok közé sorolása. Ez erősítette meg a Bethlen Gábor által tett birtokadományt. 28 A későbbi hét hajdúváros központi, királyi hatalom által elismert kiváltságokkal, egységes kötelezettségekkel és egységes szervezeti felépítésben tehát csak 1632-ben jött létre. De már ekkor nemcsak olyanok voltak hajdúvitézek, akik Bocskai zászlója alatt segítették a felkelés sikerét. Ekkor tájt az is körvonalazódni kezdett, hogy hol van a helyük a fennálló rendi társadalomban. Sőt az is látszott már, hogy a letelepítésük után, ugyancsak sajátos földtulajdonlás keret esetében - városok saját territóriuma, adományként kapott és általuk bérelt, vagy zálogba vett puszták birtokába a gazdasági életük és társadalmi szerkezetük nyomán kezd az igazgatási szervezetük átalakulni. 29 A hajdúvárosok - a tiszántúli vármegyékkel együtt alig egy évtizedig voltak királyi uralom alatt. Ugyanis 1644. februárjában, I. Rákóczi György hadjáratának megindítása után a hét hajdúváros hűséget fogadott a fejedelemnek. Szoboszló kapitánya, Lenthe Bálint, a két hadnagy, Czeglédi Jeremiás és Bardócz Gáspár, az egész vitézlő rend és a város nemes lakói február 8-án tették le a hitet a fejedelem biztosai előtt. 30 Az év végén megkötött linzi békében a vármegyék a szatmári, kallói, tokaji és ónodi várak a fejedelem birtokába kerültek, de csak haláláig. II. Rákóczi György már csak Szabolcs és Szatmár vármegyét, Kallót és Szatmárt tarthatta meg, természetesen a hajdúvárosokat is. A hajdúk sorsa II. Rákóczi György bukásával fordult válságosra. Ugyanis a porta támogatását élvező Barcsay Ákos választott fejedelem felhívására a hatházi gyűlésükön kijelentették, hogy az ő lakóhelyük nem Erdélyhez, hanem a királysághoz tartozó országrészben van. Ezt a területet a római császárral kötött egyezség szerint Rákóczi György kapta " mi Barcsay Ákost nem uraljuk " 31 Miután a II. Rákóczi György által megkezdett tárgyalás az általa bírt terület visszaadására, a várakba a német őrség befogadására nem haladt előre, Szejdi Ahmed budai pasa 1660. tavaszán megindította Rákóczi elleni hadjáratát. A hajdúk a váradi és ónodi várak kapitányainak támogatásában bizakodva, fegyvert fogtak a török ellen. De a segítség elmaradt, s a török Szoboszlót teljesen, Hatházat és Böszörményt részlegesen elpusztította.32 Várad elfoglalása után a török hatalom felújította a bécsi béke előtti hódoltatási igényét. A rendek az 1662-i országgyűlésen végzést hoztak a hajdúvárosok és végvárak megerősítéséről és Felsőmagyarország védelmének biztosításáról. Ezzel az évvel lezárult az 1632-ben kezdődött korszak a hajdúvárosok történetében. 33 A már említett, szórványos adatok mellett, a városok igazgatási és igazságszolgáltatási szervezeteinek felépítéséről megmaradt Polgárnak 1643 évi keltezésű statútuma, s ez nagymértékben segíti értelmezni a jegyzőkönyvek hiányos bejegyzéseit. 34 Á jegyzőkönyvek - általában ennél későbbi - bejegyzései általánosan kötelező határozataikban jog forrásként az universitasra vagy