Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

méginkább azzá lesz -, hogy a hajdúvitézeket személyükben nemeseknek mondja, "és minden nemesnek vármegyéje és bírája szokott lenni, melytől ti sem lesztek szabadosok". A nemesek által perbe hívott hajdúk, vagy az általuk magánperekben megidézett vármegyei nemesek, "a vármegye ítélete és bírósága alatt, régi nemeseknek és az országuk törvénye szerint" a vármegye bírái előtt törvényt állani tartoznak. "Ehhez és egyéb, országunk törvényéhez, az mint az nemesség állapotja kívánja, szabjátok magatokat". Az 1618-i országgyűlés e parancsot törvénybe is iktatta. 19 A hódoltatástól való félelmüket a zsitvatoroki béke végrehajtására folytatott tárgyalások eredményeként a határmegvonás oszlatta el, amely legalább elvben megvonta a határvonalat a hódoltság, Erdély és a magyar királyság között. A hajdúvárosok a magyar királyság területére estek. 20 Báthori Gábor halála után az erdélyi fejedelemség miatt Homonnai Bálint által indított hadtoborzásban a hajdúk egy része Fekete Péter vezetésével mozgolódni kezdett. Forgách Zsigmond főkapitány 1616 telén utasította Szabolcs vármegye rendéit folytassanak vizsgálatot " Kinek a számára kezdett Fekete Péter az uralkodó, vagy az ő parancsa nélkül" hadat gyűjteni. A jelentést nem ismerjük. De azt tudjuk, hogy Bethlen Gábor is szerette volna Homonnai ellenében a hajdúk támogatását megszerezni. Fekete Pétert is meg akarta nyerni, de Homonnai a maga pártjára eskette a hajdúkat. Rhédey Ferenc váradi kapitány azonban Fekete vitézeit Konyár mellett megverte. Bethlen Gábor első támadásának megindítása előtt a böszörményi, szoboszlói, hatházi, polgári, nánási, vámospércsi és palkonyai hajdúk kapitányai, Böszörményben tartott gyűlésükben Szabolcs vármegye rendéi állásfoglalásától tették függővé, hogy Lónyay András kapitány parancsára, az uralkodónak tett hűségesküjük szerint " őfelségének Ferdinánd király urunk mostan szükséges állapotában" fegyvert fogjanak. Az ország és a vármegye határozatának megfelelően akarnak a támogatásról dönteni. 21 A hajdúk és Bethlen Gábor viszonya további kutatást igényel. Az azonban bizonyos, hogy mind az első mind a második hadjáratában komoly támogatást adtak a fejedelemnek. 1620-ban a hajdúvárosok meghívást kaptak a rendektől az országgyűlésre. A meghívó levél szerint a hajdúvárosok nemes vitézeinek, kapitányai, hadnagyai esküdtei aláírásával, pecsétjével, hitelesített megbízólevéllel két-két személyt kellett küldeniük az országgyűlésre. Az otthonmaradottakat Petneházy István megmustrálja, harci készenlétbe helyezi. Minden ember egy-egy jó paripát befogva tartson, abrakkal, "hogy ha kívántatik minden közönséges jó dologban szolgálhassanak a hazának". 22 A nikolsburgi béke szerint a hajdúvárosok a hét vármegyével, Szatmár, Kalló, Tokaj végvárak Erdélyhez kerültek. A Báthori család ecsedi uradalmát a fejedelem királyi adományként megkapta. A böszörményi hajdúk számára 1626-ban megerősítette Báthori Gábor adománylevelét a város és Pród puszta adományozására. Azt tudjuk, hogy a Forgách féle utasítást a kapitányok tételére továbbra is érvényben tartotta, de a Kassán székelő felsőmagyarországi főkapitány helyett a váradi kapitányt rendelte