Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

megtartásában a főkapitány mellett a szatmári, tokaji és kallói várak kapitányai védelmezik őket. Kihágásaikat a főkapitány előzetes tudtával az említett várak kapitányai torolják meg. Azok ítélete ellen a Kassán székelő hadbíróhoz lehet fellebbezni. 14 Bár Böszörmény akkor már hajdúszabadsággal élő hely volt, nem szerepel a kiváltságlevélben, Polgár pedig nem volt a Bocskai féle kiváltságoltak között, mégis köztük van. Dorog ekkor még nem hajdú város. Ezzel az oklevéllel rendeződött végre a hajdúk földhöz juttatása is. Forgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány utasítására a leleszi konvent 1614. január 4-25 között sorra vette a hajdúk számára adományozott helyeket, s a szomszédok jelenlétében az érintett helyek érdekelt birtokosai tiltakozásának bejelentése mellett birtokba iktatta őket. 15 Az uralkodó hűségére felesküdött hajdúk a főkapitánytól részletes utasítást, rendtartást kaptak. Ez a rendtartás nem hagy kétséget afelől, hogy a kiváltság fejében a végvárvonal előtt, Ónod, Tokaj és Kalló őrségeikhez hasonló - várakon kívül lakó - hadi rendtartás alatt élő, rendszeres fizetés nélküli katonákról van szó. Az utasítás a magyar király iránti hűséget és az állandó harci készültség fenntartását emeli ki. Aki hitek ellen, titkon vagy nyilván más pártra practicálna vagy árulást akarna indítani, a városok kapitányai kötelesek elfogni és Kassára küldeni. Vagyonát veszítse el, se ő, sem maradéka "ne lakhassék a hajdú vitézek között többé " (13.p.). Hajdúszabadsággal csak azok maradhatnak meg köztük, "akik Bocskai támadásától fogván, zászlók kapitányság alatt állottak". A közéjük szökött jobbágyokat kötelesek kiadni. (l-2.p) A korábbi katonai szervezetük a letelepítés ellenére is változatlan marad. Az egy helyben lakók közvetlen a kapitány alá vannak rendelve. A kapitány "az alatta való vitézeket mindjárást tizedenként beírassa" azaz a tábori rend a letelepülés helyén is megmarad. (lO.p.) Egy-egy város lakói a főkapitány tudtával és beleegyezésével kapitányt választhatnak. A kapitány az alatta szolgáló hadnaggyal és tizedesekkel gondoskodik a vitézek állandó létszámon tartásáról, jó fegyverrel való felszerelésüket ellenőrzi. A főkapitány felhívása nélkül senkinek nem engedi az önkényes zászlóbontást, hadgyűjtést "feje vesztése alatt". A kapitányok közvetlen elöljárói a kallói és tokaji várak kapitányai, akik utasításaikat Fekete Péter szoboszlói kapitány után közlik a városok kapitányaival. A felhívásra a felkelést megtagadó kapitány tisztét, az alatta való pedig fejét" veszti" ( 2 p.) A városokban lakó hajdúk számára tilos a csatázás (a török uralom alatti területen a zsákmányszerzés céljából való kalandozás), a kapitány büntesse meg a tilalomtörőket. A kapitány a latrokat, fosztogatókat üldözni, megfogni, a kapitány parancsát megtagadónak, a reá támadónak "a régi vitézi rendnek törvénye szerint mindjárást feje essék el érette". (3-4 p.)