Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

húzódott a két évig tartó felkelésük miatt, amelyben alkalmas támogatóra találtak az idő közben fejedelemmé választott Báthori Gáborban. A hajdúvárosok közül Polgár nem Bocskai adományával lett hajdúváros. 1608-ban a hajdúfelkelés lecsillapítására folytatott tárgyaláson a Tiszavárkonyban megkötött egyezmény révén kapták meg az egri káptalan - akkor még népes birtokát - a nemrégen pusztává vált Szentmargitával. Véglegesen csak 1613-ban vált hajdúvárossá, amikor II. Mátyás a fejedelem által adományozott birtokkal együtt Polgár hajdúi kiváltságait is megerősítette. 10 Báthori Gábor érdeklődése a hajdúk sorsa iránt haláláig nem szűnt meg. Támogatásukat is igénybe vette, de uralkodása második felében politikája másfelé fordult. Az azonban tény, hogy az ő politikája és támogatása révén jött létre a Bocskai adományától független második hajdúváros, Böszörmény. A Kallóból kiszorult hajdúk egy részének az ecsedi várához tartozó birtokát, Böszörményt és Pród pusztát adományozta ugyanazokkal a jogokkal, amelyekkel Bocskai Kallót adta nekik. 11 A harmadik - Bocskai adománytól függetlenül létrejött - hajdúváros Dorog. Ez a hely ugyan azok között van, amelyek a fejedelem korponai adománylevelében letelepülésül ki volt jelölve, de ismeretlen ok miatt akkor nem ülték meg. Ez sem volt egészen puszta, és ugyancsak a tokaji vár tartozéka s birtoka volt. 1616-ban Thurzó György nádor Dely Száva rác hajdúkapitány és az alatta szolgáló hajdúvitézeket telepítette be Dorogra. Már azelőtt is rácok laktak ott és a hozzá tartozó Varjas pusztán s azok rendszeresen adóztak a földesúr nádornak. A Thurzó - oklevélből kiderül, hogy a korábban ott lakók, az újonnan betelepülő hajdúkkal közösen gondoskodnak a város szükségleteiről, a földesúrnak két részletben évi 250 magyar forint adót fizetnek. A hajdúk a tokaji vár kapitánya parancsára saját költségükön lovas katonákat tartoznak kiállítani és szükség szerint szolgálni. 12 A Bocskai által kiváltságolt hajdúk ügye is csak 1613-ban rendeződött. Ugyanezen évben az országgyűlés a vármegyék évente megismétlődő panaszára határozatot hozott a támogatóiknak hűtlenségi perbefogására. 13 Az bizonyos, hogy az első egységes szabályozást, II. Mátyás 1613-ban kelt oklevelével csak a Bocskai István adománylevelében említett hajdúvárosok lakói nyertek. II. Mátyás Fekete Péter, Nagy Gergely, Ladányi Gergely hajdúkapitányok és alattuk szolgáló hadnagyok s vitézek folyamodására, a hűségeskü letétele mellett jóváhagyta Szoboszló, Nánás, Hatház, Vámospércs és Polgár nevű, "korábban pusztahelyekre - ahol most is laknak - való letelepülésüket, " ugyanazokkal a jogokkal, amelyekkel letelepülésekkor is éltek. Hűséget fogadnak, hogy a magyar királyságtól nem pártolnak el. Reverzálissal kötelezik magukat, hogy a felsőmagyarországi főkapitány felhívására az uralkodó ellenségei ellen, lovon, jó fegyverekkel felszerelve hadba szállanak, két hónapig fizetés nélkül szolgálnak. Annak letelte után, ameddig a szükség kívánja havi 3 magyar forint 50 dénár zsold mellett szolgálni tartoznak, szabadságuk