Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

JEGYZETEK 1. Az okmány gyűjtemény "Origó et status privilegiorum oppidorum Hajdonicalium címen a Hajdú - Bihar Megyei Levéltárban (továbbiakban HBMLT. V. A. 401/c 33. k. alatt van. - A benne foglalt oklevelek egy részét közölte Sillye Gábor: Hajdú megye története. Db. 1882. (Hajdú megye története Szerk. Varga Geyza.) 2. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatási szervezet. Bp. 1946. 578.1. (Magyar Országos Levéltár kiadványai VII. 1.) 3. Császár Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése. Db. 1938. (Tisza I. Tud. Társ. Honismereti Bizottsága kiadványa . VII. 28. f. 1931-32.) 4. A problémát részletese tárgyalja Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Db. 1960. (Magyar történeti tanulmányok) 5. Nyakas Miklós: A Hajdúkerület megalakulása. Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. (HMÉ.) 1983. 83-87.1 ­Ugyanő: A szabolcsi hajdúvárosok helyzete Várad eleste után. 1668. U.o. 1987.23-56.1. - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntető bíráskodásának szervezete 1606-1871. U.o. 1983. 91-118.1. 6. Komoróczy György: A közigazgatás szervezete és társadalmi funkciója 1952. előtt. Hely.n. 1971. 220-237 (= Hajdúdorog története) - Ugyanő: Önkormányzati igazgatás 1606-1948. között. Gyula, 1972. 323-341.1. (=Hajdúhadház múltja és jelene.) 237.1. 7. 1605. dec. 12. HBMLT. V. 401/c. (Origó et status.) Id. h. - Balogh István: Kalló vára és a Kállay család. Szabolcs - Szatmári Szemle. 1999. 3: - 1606. júl. 23 . CorpusjurisHungarici: 1606. A bécsi béke 12. rész. 8 §. 8. Kassa 1606. szept. 2. HBMLT. V.A 401/c. 33. k. (Origó et status) ­Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló 1975. 156-157.- Az első oklevélben nincs szó a szoboszlói hajdúk nemesítéséről, csak a birtokok adományozásáról, a fegyveres szolgálat kötelezettsége sincs annyira kihangsúlyozva. - Rácz István kételkedik abban, hogy Bocskainak a letelepítésnél, illetve a fegyverben állók leszállításáról további elképzelése

Next

/
Thumbnails
Contents