Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

lett volna. A birtokok adományozása kényszerszülte cselekedet volt. Id. m. 45. s köv. 1. 9. 1606. szept. 30. HBMLT. IV. A.. 401/c. 33.k. 10. A hajdúk felkelésére és leszállításukra folytatott tárgyalásokra Rácz István Id. m. 90-113 1. - A kallói várőrség és a hajdúk viszályára 1606. márc. 29. SZSZBMLT. IV. A. l/a. Prot. 9. fol. 110. 1606-1606. ápr. 27. Tört. Tár. 1878. 81.1.: U.ott. 1900.447.1. M.o. tört. kronológiája Bp. II. 432.1. - 1608. ápr. 13. SZSZBMLT. IV. A. 1/b. Fasc. 26 no.II./1608., Fasc. 31. no 18. 1613. Báthori Gábor és a hajdúk viszonyára . Szilágyi Sándor: Báthori Gábor fejedelem története. 1867. 295-296, 299-300 1. Balogh István Polgár a hajdúvárosok sorában. Polgár, 1949. 89-91. 1. (=Polgár története) 11. 1609. szept. 23. HBMLT. V. A. 404/a. 33. k. : U. ott IV. A. 502/h. Fasc. 3. no. 10. - Sillye Gábor: Szózat a hajdúkerület ügyében. Pozsony, 1847.66-67 1. 12. Dorog 1605-1616 közötti sorsára. Rácz István. Id. 1969. 90, 94, 120 1. - Thurzó nádor oklevele 1616. júl. 4. Közölte Szendrey István: Hajdú kiváltságlevelek. Db. 1971. 391. - Fakszimile másolata és hibás másolata és hibás fordítása Hajdúdorog története H. n. (Gyula) 1971. 224 s köv. 1. Lényegében véve Böszörmény és Dorog tehát földesúri adomány révén kaptak földet és helyet. Böszörmény szolgálati kötelezettségét Báthori Gábor a Bocskai féle - szorosabban körül nem írott - fegyveres szolgálat szerint állapította meg. Dorogé már pontosabban meg volt állapítva. Mind két hely jóval később kapta meg a királyi elismerést a hajdú jogra. 13. A hajdúk sorsában 1609-1612 közötti bekövetkezett változásokra Rácz István Id. mű. 1969. 104-106 1. - C..J.H. 1613. 22. tc. 14. 1613. ápr. 1. HBMLT. V. A. 401/c. 33. k. SZSZBMLT. IV. A. 1/b. Fasc. 28. no. 66. 1613. és Fasc. 31. no. 18.1613. Kiadta Szendrey István Id. m. 1969. 31-32 1. - Rácz István. Id. m. 1969. 200-202 1. 15. 1614. febr. 15. A káptalan jelentése a birtokbaiktatásokról. Ejelentés tartalmazza városok első kapitányai nevét, Szoboszlón Fekete Péter, Polgáron Nagy Márton, Nánáson Nagy Gergely, Hatházon Bíró Gáspár, Vámospércsen Kutasy János volt a kapitány. Azt is megtudjuk, hogy Nánáson és Vámospércsen nem volt érintett földesúr, illetve Vámospércsen Zólyomi Bálint nem tiltakozott, Hatházon Chukath Lénárt a falu fele része, Lórántffy Mihály az erdő miatt mondott ellene a beiktatásnak. Szoboszlón Chukath Péter a falu északi részének volt a földesura. HBMLT. V. A. 401/c. 33. k. A kapitányok közül Fekete Pétert Bocskai adományleveléből ismerjük, Nagy Mátyás 1619-ben még élt, kapitány volt Polgáron, Nagy Gergely és Bíró Gáspár vele együtt szerepel ugyanakkor . Polgár története. 1971.