Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

is hozzájárult. Arra nincsen adatunk, hogy a városban a hajdúk között jelentett-e valami különbséget, hogy valakinek nemessége volt. De az bizonyos, ha volt is ilyen különbség, az már a XVII. század vége felé eltűnőben látszik lenni. Ha mégsem tűnt volna el, a böszörményi statútum kereken kimondotta konkrét eset kapcsán "Mi régi szent királyoktól adattatott törvényünket senkinek nem engedjük, mivel az mely nemes ember minden városban nemességét elveszti" , a névszerint megnevezett tizennyolc személy külön nem állíthat esküdteket. A hajdúvárosok történetében van egy tíz éves időszak, (1685-1695) amikor a felsőmagyarországi főkapitány főhatósága megszűnt, a Hajdúkerület még nem alakult meg és a városok még nem tartoznak a szepesi kamara igazgatása alá. Ez idő alatt nő meg a communitások hatásköre az akkoriban már általában főhadnagynak nevezett elöljáró megválasztásában és a város egészét érintő ügyekben. 59 A korábbi évtizedekben rendszeres Szent György napi (ápr. 24.) tisztújítási dátum a század végén már általánosan meggyökeresedni látszik. A tanács tagjának felét a város népe választja. 60 A tanács tagjának száma városonként eltérőnek látszik. Hatházon 1699ben harminc személy nevét olvashatjuk, 1704-ben, Böszörményben huszonöt név van beírva, de három le van húzva, (meghaltak ?, nem lettek megválasztva ?). 61 A szórványos adatok azt mutatják, hogy a communitások, az esküdtekből álló tanács és tisztségviselők (magistrátus) együttműködése nem volt zavartalan. "A tanács az magistrátusával is egymást értők és szeretők, nem a gyűlölségesek sorából vétessenek". A főhadnagynak adott utasítás pedig a hadi fegyelemtartás módja ellen tiltakozott. "A főmagistrátus az alatta valókat illendő becsületben tartsa, ne mocskolja, fegyverrel ne büntesse, hanem kit-kit törvény szerint büntessen". 61 A communitás két évvel korábban a bíró választásának jogát elvette a tanácstól, "az mely szokás soha nem volt". 62 A jegyzőkönyvek erre az időszakra vonatkozó hiányos bejegyzései nem sokat árulnak el az átalakulóban lévő igazgatási és igazságszolgáltatási apparátusról. A tanács összetételére és működésére csak három adatunk van, azok sem egy helyről valók, Szoboszlón a bíró, az esküdt ülnökök és a jegyző határoznak, Nánáson ugyan ilyen ügyben hadnagy és a "becsületes tanács" akarata alapján döntenek, Böszörményben a két borbíró fizetését "a nemes tanács" állapította meg. 63 A hadnagy Böszörményben 1696-ban már a tanáccsal együtt intézkedhet a várost illető ügyekben. "A tanáccsal vagy várossal együtt szóló levelet egy vagy két esküdt ember nélkül, az idők mivolta szerint fel ne szakassza". 64 A tanács hatáskörének növekedését mutatja az is, hogy a város legtöbb jövedelmét szolgáltató korcsma és mészárszék ügyét intéző borbírák, a csaplár, a székbíró és mészáros fizetését az állapítja meg. A tanács fogadja a prédikátort, az iskolamestert és a jegyzőt. Az állapítja meg a fizetésüket